Hagyományai, történelme, múltja megismerése iránt fogékony örmény közösség él Gyergyószentmiklóson. Ennek bizonyítéka az Örmény hét címû rendezvénysorozat is, melynek keretében filmeket láthattak, elõadásokat hallgathattak az érdeklõdõk.
Magyari Sáska Zsolt a Békény parti kisvárosban, Gyergyószentmiklóson született örmény és székely szülôk gyerekeként. Az egyetem elvégzését követõen hazatért Kolozsvárról, családot alapított. Ma egyetemi tanársegéd a Babes-Bolyai tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán. Zsolt számára fontos, hogy megismerje ôsei hagyományait, történelmét. "Szerintem minden ember számára a gyökerek megismerése és nyilvántartása fontos dolog. Ugyanezért gondolom, hogy érdemes kutatni az õsöket, hagyományaikat és fontos ezt a jelenkornak is megõrizni.” Moldvában már a XV. századtól jelentõs örmény telepek léteztek, amelyek gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Erdéllyel, s természetesen megfordultak a gyergyószentmiklósi vásárokban is. A kisvárosban már 1637-tõl éltek örmények, ekkor létesült az "Idegenek temetõje" is. Ennek helyén ma az 1730-33 között – barokk stílusban - épült templom áll. Rokaly József történész: "Azt lehet mondani, hogy Gyergyószentmiklós elképzelhetetlen az örmény múlt nélkül és az örmény kereskedõk, kézmûvesek szakmabeli hozadéka nélkül."
Bár a kommunizmus éveiben az örmény kultúra megsemmisítése is cél volt, a gyergyószentmiklósi örmény közösség fennmaradt, ismeri és õrzi hagyományait. Puskás Attila vikárius: "Népszámlálást végeztünk a tavaly január elején. 600-625 személyt számoltunk meg, akik valamilyen módon a templomhoz kötõdnek. Ezek az emberek többnyire római katolikus székely emberekkel kötöttek házasságot, de tartják az õseik hagyományát és valamilyen szinten kötõdnek hozzá.
Létszámát tekintve nem nagy közösség, de Erdélyben mindenképp a legnagyobb, hiszen Szamosújváron 150-170; Erzsébetvárosban 12, Csíkszeredában pedig mindössze 60 magát örménynek valló polgár él. Puskás Attila vikárius: "Itt õrizzük leginkább a hagyományainkat. Nemcsak az örmény búcsú - amely szeptember 8-án van - jelent egy fontos eseményt, hanem az év folyamán állandóan vannak rendezvények és így próbáljuk az örmény szellemiséget megtartani és élõvé tenni."
A ma már magyarul beszélõ örmény közösség jelentõs mértékben formálta, alakította Gyergyószentmiklóst. A magyarok és örmények mindennapjai az elmúlt évtizedek, évszázadok során szorosan egybefonódott. Közös ünnepek és egymás kultúrájának megismerését szolgáló rendezvények erõsíthetik ezt a kapcsolatot.
Objektív Stúdió