Örmények Gyergyóban

 

Hagyományai, történelme, múltja megismerése iránt fogékony örmény közösség él Gyergyószentmiklóson. Ennek bizonyítéka az Örmény hét címû rendezvénysorozat is, melynek keretében filmeket láthattak, elõadásokat hallgathattak az érdeklõdõk.

 

Magyari Sáska Zsolt a Békény parti kisvárosban, Gyergyószentmiklóson született örmény és székely szülôk gyerekeként. Az egyetem elvégzését követõen hazatért Kolozsvárról, családot alapított. Ma egyetemi tanársegéd a Babes-Bolyai tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán. Zsolt számára fontos, hogy megismerje ôsei hagyományait, történelmét. "Szerintem minden ember számára a gyökerek megismerése és nyilvántartása fontos dolog. Ugyanezért gondolom, hogy érdemes kutatni az õsöket, hagyományaikat és fontos ezt a jelenkornak is megõrizni.” Moldvában már a XV. századtól jelentõs örmény telepek léteztek, amelyek gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Erdéllyel, s természetesen megfordultak a gyergyószentmiklósi vásárokban is. A kisvárosban már 1637-tõl éltek örmények, ekkor létesült az "Idegenek temetõje" is. Ennek helyén ma az 1730-33 között – barokk stílusban - épült templom áll. Rokaly József történész: "Azt lehet mondani, hogy Gyergyószentmiklós elképzelhetetlen az örmény múlt nélkül és az örmény kereskedõk, kézmûvesek szakmabeli hozadéka nélkül."

Bár a kommunizmus éveiben az örmény kultúra megsemmisítése is cél volt, a gyergyószentmiklósi örmény közösség fennmaradt, ismeri és õrzi hagyományait. Puskás Attila vikárius: "Népszámlálást végeztünk a tavaly január elején. 600-625 személyt számoltunk meg, akik valamilyen módon a templomhoz kötõdnek. Ezek az emberek többnyire római katolikus székely emberekkel kötöttek házasságot, de tartják az õseik hagyományát és valamilyen szinten kötõdnek hozzá.

Létszámát tekintve nem nagy közösség, de Erdélyben mindenképp a legnagyobb, hiszen Szamosújváron 150-170; Erzsébetvárosban 12, Csíkszeredában pedig mindössze 60 magát örménynek valló polgár él. Puskás Attila vikárius: "Itt õrizzük leginkább a hagyományainkat. Nemcsak az örmény búcsú - amely szeptember 8-án van - jelent egy fontos eseményt, hanem az év folyamán állandóan vannak rendezvények és így próbáljuk az örmény szellemiséget megtartani és élõvé tenni."

Ezen szellemiség megtartását tûzte ki célul a Hallám'sza egyesület is. Öt napon keresztül örmények történelmével, az örmény genocídiummal, az örmény vallás történelmével ismerkedhettek meg az érdeklõdõk - tanárok, történészek elõadása révén. Az örmény kultúra hetén - témába vágó - filmeket is vetítettek. "Ebben a témában nagyon nehéz filmeket szerezni. Nagyon kevés film készült és abból a kevésbõl is még kevesebb, ami elérhetõ és egyáltalán magyarul megvan. A Duna televízió nagy segítségünkre volt ebben, hisz a Minoritates Mundi sorozat három része is örmény témával foglalkozik."

A ma már magyarul beszélõ örmény közösség jelentõs mértékben formálta, alakította Gyergyószentmiklóst. A magyarok és örmények mindennapjai az elmúlt évtizedek, évszázadok során szorosan egybefonódott. Közös ünnepek és egymás kultúrájának megismerését szolgáló rendezvények erõsíthetik ezt a kapcsolatot.

Objektív Stúdió

Related Articles

Élõ emlékezet

Vasárnapi örmények

Copyright © Free Joomla! 4 templates / Design by Galusso Themes