A Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület, az
Erdélyi Magyarörmények Szövetség, és a
Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánia
szeretettel meghívja
Nemzetközi Történész Konferencia
„Az erdélyi magyar-örmények történetének évszázadai”
Fővédnök: Hamlet Gasparian
9,00: Dr. Garda Dezső (Babeş - Bolyai Tudomány Egyetem Gyergyószentmiklós)
A gyergyói örmények életkerete a 17. századtól a 20. század végéig
9,35: Dr. Pál Antal Sándor (Magyar Akadémia külső tagja)
A marosvásárhelyi örmények történetéből
10,00: Dr. Puskás Attila
A marosvásárhelyi főtéri templom kriptájának örmény vonatkozásai
10,35: Dr. Őze Sándor (Pázmány Péter Tudomány Egyetem)
11,00: Bálintné Kovács Júlia –Erdélyi Örmény Gyökerek, Kolozsvár
Arménia eddigi tevékenysége
11,15: Claude Mutafian - Comisarul General al Expozitiei pe Patrimoniu Cultural Romano-Armean
11,35: Dr. Magyari-Sáska Zsolt (Babeş - Bolyai Tudomány Egyetem Gyergyószentmiklós)
Örmény öntudat a számok tükrében Gyergyószentmiklóson
12,00: Dr. Issekutz Sarolta - Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az örmény kultúra szolgálatában 2010-2014
12,35: Sarány István (Hargita Népe főszerkesztője )
A bennünk rejlő örmény
13,00: Bogos Mária (Hargita megyei tanfelügyelő )
Szépvízi örmények múltja
14.00 Ebédszünet. A Szilágyi vendéglőbe.
Sarány István - A bennünk lévő örmény
Nyelvében él a nemzet - gróf Széchenyi Istvánnak tulajdonítják az idézett mondatot, amely szállóigévé, s már-már közhellyé vált. Az örmények - jelen esetben a székelyföldi örmények - látszólag paradox módon cáfolják ezt a sokat idézett kijelentést. A székelyföldi örmény nyelvében magyar, tudatában örmény. A nagy múlttal rendelkező, példátlan mártíriumot megélt népcsoport számára a nyelvváltás volt a megmaradás egyik záloga. Tehát megtanulhatjuk tőlük, hogyan maradjunk meg magyarnak, szűkebb értelemben székelynek még akkor is, ha az egzisztencia gondja Európába, a nemzetek olvasztótégelyébe tántorgat minket. Vagy hogyan maradjunk meg magyarnak olyan körülmények között, amikor a Székelyföld nyelvi határa egyre szűkül, a városok meg peremen lévő települések nemzetiségi, nyelvi összetétele rohamosan változik. Mit tanulhatunk mi az örmények példáján? Azt, hogy hovatartozásunk tudatát nem föltétlenül az általunk beszélt nyelv határozza meg. Ezért keressük meg esetleges örmény őseinket, a bennünk lakó örményt s legyünk rá büszkék.
Dr. Issekutz Sarolta - Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az örmény kultúra szolgálatában 2010-2014.
Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek kiadása; Fővárosi Örmény Klub rendezvényei; konferenciákon részvétel; kiállítások, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások a Kárpát-medencében, Szongott Kristóf díjak átadása.
Dr. Magyari-Sáska Zsolt - Örmény öntudat a számok tükrében Gyergyószentmiklóson
Bizonyára sokakban feltevődik a kérdés, hogy mit jelent jelenleg örménynek, helyesebben örmény-magyarnak lenni a mai Erdélyben, mi az a furcsa kettősség az erdélyi örmény-magyarokban, és főleg, hogy van-e egyedi jellemzője ma ennek a népcsoportnak. Elsősorban ezekre a kérdésre kerestük a választ, a gyergyószentmiklósi örmény származásúk között. A felmérés adatai bizonyítják, hogy az együttélés, a vegyes családok hatására természetes módon beolvadás/alakulás figyelhető meg, de ez nem mindig az örmény sajátosság beolvadását jelenti székely-magyar környezetbe. Vannak olyan magatartásformák, van olyan gondolatvilág, ami 350 év távlatában is megkülönbözteti a székely-magyart az örmény-magyartól. Különbözőség, amely nem gyengít, hanem erősít, hiszen mindkét kategória ugyanabban közösségben jelenik meg. Ez a kettősség teszi a közösséget egyik pillanatban nyitottá és toleránssá, a másikban pedig gyanakvóvá és zárttá.