Rejtett zugok mélyén... villanások az örmény múltból

Beszámoló

2019. szeptember 6-a és 8-a között zajlott a IX. Örmény Művészeti Fesztivál Gyergyószentmiklóson. A háromnapos programsorozat pénteken 17 órakor kezdődött az örmény templom mellett egy hivatalos megnyitóval és koszorúzással. A megnyitón beszédet mondott Dr. Puskás Attila, majd Örményország nagykövete Dr. Sergey Minassyan, és Nagy Zoltán polgármester. Az örmények betelepedésének emlékére állított, a befogadás és a megmaradás kőkeresztjét a jelenlevő méltóságok megkoszorúzták. Az örmény közösségi házban négy kiállítás várta a hétvége során a látogatókat. Ezeknek a bemutatására a megnyitó után került sor. Gopcsa Paula pasztellkiállítását a művésznő jó barátja, Nuridsány Mimi nyitotta meg, aki Budapestről érkezett. A Komitas Vardapet emlékkiállítást Bodurián Ágota mutatta be.

Márton Arnold mesélt részletesen az eddig ismeretlen gyergyói örmény könyvek és kéziratokról. Bemutatott egy egyházművészeti kiállítást Rejtett zugok mélyén címmel, mely egy betekintés az örmény múltba.

A szakrális művészet fogalom meghatározásánál nem a hallható és látható megtapasztalásokra kell összpontosítanunk, hanem arra, ami egy festmény, egy zenemű, egy vers, egy táncelőadás mögött rejtőzik, mindarra, ami láthatatlan.

A látottak betekintést akarnak nyújtani mindabba a lelki és anyagi gazdagságba, ami jellemezte a helyi örménységet. Eddigi években is próbáltunk bemutatni a tárgyakból szemelgetve, de a teljesség igénye nélkül. Idén sem láthatunk mindent, hiszen nagy mennyiségű műtárgyról, könyvekről és kéziratokról beszélünk és bár vásároltunk, még mindig nincs elegendő tárló ezek bemutatására, bár szeretnénk minél többet megmutatni.

A most látott kiállítás egy állandó tárlat Ars Sacra gyűjtőnév alatt, mely 5 részre oszlik.

Az első rész mondhatni profán és mégis szent, Ablakon át címmel egy örmény emlékszoba, ami emléket állít azoknak az örményeknek, akik sokat tettek városunk felvirágoztatásáért, világiaknak és papoknak egyaránt. Itt láthatunk örmény szőnyegeket, terítőket, használati tárgyakat, képeket és nem utolsó sorban a terem nevét adó Görög Joachim plébánosnak a ruháit.

A második részben a szertartásos textíliákat csodálhatjuk meg, amelyek Gyergyói-medence szinten egyediek, hímzésük és anyaguk származási helye végett. Láthatunk itt oltárterítőket, különböző liturgiához használt textíliákat, és a legértékesebbek a miseruhák. A hagyomány szerint és a kor szokásának megfelelően ezek mennyasszonyi ruhákból lettek átszabva. A hímzés szépsége és értékesség mellett a származási helyük is fontos, hiszen nagyon sok anyag és brokát származási helye Franciaország, Olaszország és Anglia. A kelmék korát illetően található a 16. századtól egészen a 20. századig. Sajnos tudomásunk van olyan értékes palástokról, amik időközben eltűntek.  Egyik palástról pontosan tudjuk, ki adományozta, és azt is, hogy Világositó Szent Gergely ünnepén használták. „Emlékpalást Korza Vártán és felesége Margittól és Krisztusban elhunyt Simon fiától az Úrnak 1725-ik esztendejében.” Ugyanide sorolnám a tárlókon kívül látható vörösköpönyegeket, amelynek szintén szimbolikája van. Emlék azoknak, akik valamikor ezt a nemes szolgálatot végezték az Úr nagyobb dicsőségére, köztük Lázár Frédi bácsinak.

A harmadik részben az ötvöstárgyakat csodálhatjuk meg. Számomra ez volt a legizgalmasabb és a legtöbbet mesélő, hiszen nagyon sok örmény felirattal találkoztunk, ami megfejtésre várt, így Pál Emese művészettörténésszel nekiláttunk megfejteni ezeket a titkokat, és öröm volt, amikor egy-egy tárgy felfedte titkát. Ereklyetartók, oltárkeresztek, gyertyatartók, kehely, votiv koronák és még nagyon sok értékes művészi alkotás, ami mind az adományozók Isten iránti szeretetét bizonyítják, hiszen mind kiváló európai és erdélyi mesterek műhelyéből származnak a 17. századtól a 19. századig. Csak említésképpen a fontosabbak Bécs, Augsburg és Brassó. Nagy öröm hogy végre a nagyközönség is élvezheti ezt a csodát.

A negyedik részben betekinthetünk a plébánia hatnyelvű könyvtárába. Mi sem bizonyítja jobban a műveltségüket, mind az a több mint kétezer kötetes könyvtár, amiben annyi értékes könyvet, kéziratot őriznek. A tárlóban láthatunk egy 1600-as években írt örmény Bibliát valamint imakönyveket és még sokféle irodalmi munkát. Az érdekesség mindannyiunk számára azok a kottás kis füzetek, amiket Bálint Ákos karnagy úr írt. Ebben a kis füzetben az örmény Miatyánk imát írta át ismert magyar egyházi énekek dallamára.

A lakóság számára ezek a kéziratok és könyvek soha nem kerültek bemutatásra. Az Örmény követség és a gyulafehérvári érsekséggel közösen elkezdtünk több együttműködést, aminek során feltérképezzük az összes könyvet és kéziratot. Elkezdtünk egy tartalomjegyzéket szerkeszteni, amiből az érdeklődők, betekintést nyernek a könyvek tartalomba. További munkák előkészítése van láthatáron: a könyvek restaurálása és digitalizálása, majd ezt követően a szakembereknek lehetőségük lesz a tartalom feldolgozására remélve sok érdekesség kerül felszínre a nem túl régi múltból.

Az ötödik rész a szenteket ábrázoló szobrok és festmények. A festmények közül kiemelném azt az oltárképet, ami valamikor a Szent Anna kápolna oltárát díszítette. A szobrok közül kettő a templom eredeti berendezéséből származó ismeretlen női alakot ábrázol. Ezek megőrizték eredeti fémszínezésüket, ami segít elképzelni, hogy is nézett ki templomunk a kezdetekben. 

Rejltet zugok mélyén ez a kiállítás fő címe. A választás azért esett erre, mert ez a sok kincs sok lakat és por alatt feküdt éveken keresztül raktárakban és itt-ott. Szó szerint zugok mélyén, hosszú évek kutatása tette lehetővé bemutatásukat, ezzel is egy űrt akartunk kitölteni a város történetében, hiszen kevesen tudnak erről. Hála és köszönet a Jóistennek először, utána a plébános úrnak és mindazoknak, akik segítséget nyújtottak. 

A végén egy mai művész gondolatait szeretném megosztani: A keresztény művészet lényege (...) az Isten emberi arcával való találkozás szüntelen megújuló története. A művészet lehetőséget teremt az ember számára "hogy megérinthessük köpönyegének szegélyét", s ez az evangélium szerint elég ahhoz, hogy meggyógyuljunk."   Ozsvári Csaba

A szombat reggel flashmobbal kezdődött a piacnál és a főtéren. A nap folyamán a III. Nemzetiségi Vásár keretében kézműves termékekkel várták az érdeklődőket az Örménytemplom utcába, ahol az Együtt Erdélyben elnevezésű nemzetiségi kultúrműsorra is sor került. Ennek keretén belül fellépett az alfalvi Lenvirágok néptánccsoport, a Gyergyói Cigány Együttes, a Goldregen szász tánccsoport, a Varatavar örmény tánc csoport bukarestiből, a maroshévízi táncegyüttes. Délután kettőkor kezdődött a IX. Churut Fesztivál, melynek során nemzetiségi ételek készültek a közösségi ház udvarán. A nap folyamán egy örmény tematikájú vezetett sétán is részt lehetett venni, mely felhívta a figyelmet a város örmény múltjára, illetve a központi részen található házak történetére, érdekességeire, továbbá az örmény templom tornya is látogatható volt. 17 órától könyvbemutatóra került sor a közösségi házban, ahol Dirameirán Artin Egybeírva című verseskötetét mutatták be. Ezt követően Dinyés József megzenésített verseket adott elő örmény költőktől. Hat órakor kezdődött az Ararat konyakbemutató, melyet Puskás Attila tartott az érdeklődőknek. Hét órától tombolasorsolásra került sor, majd az Armenian Dancing in the night program keretén belül koncertek zárták a napot. Először a helyi Brill Dance táncosai szórakoztatták a közösséget, majd a budapesti Young Skrrt - young rap slang következett. Őt követte a szintén budapesti Kecsap, végül a gyergyószentmiklósi Story Time biztosította a jó hangulatú tánczenét egészen az est végéig.

Szeptember 8-án, vasárnap 12 órától került sor az örmény katolikus templom búcsújára. A misén jelen volt Jakubinyi György örmény kormányzó és Daveyan Karen örmény katolikus pap Örményországból, a szentbeszédet Szakács Endre mondta.

Köszönet a Communitas Alapítványnak a támogatásért.

Gyergyószentmiklós. 2019.09.09

Márton Arnold Vilmos, V. éves szeminarista   

© Gyergyói Örmények

EÖGYKE füzetek

 

Free Joomla templates by L.THEME