Fáklyás körmenet Szent Anna-kápolnánál

 

Nagyszerdán úgy háromszáz gyergyói találkozott az örmény templom udvarán szürkületkor, hogy együtt induljanak a Csobot-hegy felé, hogy végigimádkozva Jézus szenvedésének stációit, felérjenek a Szent Anna-kápolnákig.

Hatéves hagyomány ez a nagyszerdai fáklyás keresztútjárás. Hatvanéves viszont az a szokás, mely számos gyergyóit késztet, hogy húsvét vasárnapján a Szent Anna-kápolnáknál köszöntse a pirkadatot.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy pogány szokás-e ez napimádattal, vagy keresztényi és székely értékek megélése. Az is kérdés, kell-e a pap jelenléte, vagy amint egykor is volt, világi emberek imádkozzanak, köszöntsék a feltámadást.

Hat esztendeje Puskás Attila örmény lelkipásztor indította útjára a nagyszerdai fáklyás keresztutat. Az útvonal azon keresztút nyomán vezet, amely 1948-ig létezett, és a Szent Anna-búcsún résztvevõk végezték. A keresztek feljavítását pályázza az örmény egyház, a hagyományt folytatni akarja, hisz a két csobothegyi kápolna több szálon is kötõdik a gyergyói örménységhez…, még arra is alapos okot ad, hogy feltételezzük, már az Árpád-korban volt a térségnek örmény lakossága – mondja Baróti László Sándor, az örmény közösség jelenlegi papja.

A kápolnák 1087 méter magasságban Isten vigyázó jelenlétét tudatják a gyergyóiakkal. Egyesek szerint ezért megy fel húsvét hajnalán száznál is több helybéli, hogy a húsvéti reggelit a hegyen költse el. Molnárék, e hagyomány megteremtõi, a hozzájuk csatlakozó Bendéék, Málnásiék és még számos gyergyói család ment ki a hegyre húsvét vasárnapjának hajnalán akkor is, mikor tudták, a bokrok is figyelik rendszerellenes ténykedésüket. Harmonikaszó mellett hangzottak el a szent énekek, bibliából olvastak fel, a nagy tûz mellett pedig megmelegedtek a napkeltevárók. Mert bizony, azt is pusmogták róluk, pogány szertartás zajlik odafenn, azért nem hívnak papot. Aztán mikor pap is ment, akkor egy másik csapat kezdett lázongásba: a hagyomány nem szól egyházképviselõk jelenlétérõl, hagyják õket csendben ünnepelni. Hogy mindenkinek legyen igaza, épp a Molnár család sarja egyeztetett a katolikus egyházzal, idén a 6.30-kor Csobot-hegyen összegyûltek eledelét Isten szolgája szenteli meg, s hogy a „pogánykodás-zuvatnak" is pontot tegyenek a végére, az örmények papja, Baróti jelentette ki: semmi gond azzal, ha odafenn a napfelkeltét köszöntik. A Nap Jézus szimbóluma, hát húsvétkor illõ a feltámadottat köszönteni.

 

Balázs Katalin, Hargita Népe 2009 április 10. 

© Gyergyói Örmények

EÖGYKE füzetek

 

Free Joomla templates by L.THEME