Centenáriumi Örmény Napok

Tudományos elõadásokkal és Yengibarian koncerttel

Az örmény templom kertjébõl induló történelmi sétával kezdõdött Gyergyószentmiklóson a Centenáriumi Örmény Napok rendezvénysorozat múlt csütörtökön délután. Az András Szabolcs tanár vezette lelkes kis csapat a szeptemberhez szokatlan hideg idõjárás és a szemerkélõ esõ dacára végigjárta az Örmény sort, a fõteret, majd  temetõben megkoszorúzták Gyergyószentmiklós neves örmény személyiségeinek síremlékeit. 

A Pro Art Galériában tartott megnyitón Madaras Szilárd, a szervezõ Görög Joachim Egyesület vezetõje elmondta: a négynapos rendezvénysorozat-tal tisztelegni kívánnak a száz éve várossá vált településnek, és annak a ma is népes örmény közösségnek, amelynek meghatározó szerep jutott a település gazdasági- és kulturális fellendülésében.

Dr. Becsek Garda Dezsõ történész Gyergyószentmiklósi örmények témakörben tartott érdekfeszítõ elõadásából többek közt megtudhatták a jelenlévõk, honnan is ered voltaképpen a mai szóhasználatban is jelen lévõ „örmény hajnal” kifejezés. Amint azt Becsek Garda elmondta: a 17. században Moldvából Gyergyószentmiklósra telepedett örménység szerves része lett az ittélõ székely közösségnek, ám a fejlett kereskedõi szellemmel rendelkezõ emberek rövid idõ alatt gazdasági monopolhelyzetbe kerültek. Az akkori közigazgatási hatóság, hogy valamelyest fékezze az örmények gazdasági terjeszkedését, megtiltotta számukra, hogy kilenc óra elõtt kipakolják portékáikat a piactérre.

A rendelkezést viszont nem sikerült betartatni, ugyanis rövid idõn belül kiderült, hogy a hajnalban helyet foglaló székely árusok az örmények portékáit kínálták a piacon. Ám azóta is Gyergyószentmiklóson kilenc óra az örmény hajnalt jelenti. Becsek Garda elõadásában arra is kitért, hogy az évszázadok során fõleg az erdõvásárlásból tekintélyes vagyonra szert tett örménységet súlytotta leginkább az elsõ világháború utáni földtörvény, majd az államosítás. „A jelenlegi földtörvénynek is õk az áldozatai” – hangoztatta a történész, és kifejtette, azáltal, hogy felsõ határt szabtak a visszaadandó területeknek kétségkívül ismét hátrányos helyzetbe hozták az egykor tekintélyes birtokkal rendelkezõ örménységet. Az érdekfeszítõ történelmi lecke után Veress Ilka szociológus Etnikai identitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében témával tartott elõadást, majd David Yengibarian harmónikamûvész örmény népzenei elemeket tartalmazó virtuóz elõadásával kalauzolta el a nézõket a távoli õshazába.

A „virtuális utazás” a pénteki Örményországról szóló fotókiállítással folytatódott, melynek során a Gyergyószentmiklósról Budapestre származott – de az eseményre hazatért – Zárug Béla és Katalin fényképsorokon ismertette azokat a helyeket, ahová valamennyi elszármazott örmény vágyik. Ezt követõen szintén a Zárug család és itthon élõ rokonaik jóvoltából fejedelmi örmény lakomán vehettek részt a jelenlévõk. Szombaton a Pro Art Galériában 17 órától Gazdovits Miklós örménység-kutató Az erdélyi örmények történetébõl címû könyvét mutatták be, a vasárnapi búcsús szentmisét követõen pedig Gyergyószentmiklós elsõ polgármestere, Orel Dezsõ tiszteletére avattak emléktáblát.

Jánossy Alíz, Új Kelet, 2007 szeptember 18.

© Gyergyói Örmények

EÖGYKE füzetek

 

Free Joomla templates by L.THEME