Hírek

Örménynyomon

Nyomtatás
Kategória: Rólunk a médiában
Megjelent: 2009. augusztus 20. csütörtök
Harmadmagával járt az ünnepek alatt Gyergyószentmiklóson Kovács Bálint történész, aki jelenleg doktorandusz hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A média szakos hallgatókkal közösen az örménységrõl forgatnak filmet, melybõl nem maradhat ki Gyergyószentmiklós, ahol még vasárnaponként tele az örmény templom, ünnepeken jelen vannak a vörös köpönyegesek, és ilyenkor jó néhány család otthonában ángádzsáburlevest szervíroznak.

 

– A várost nemcsak mint lokális közösséget szeretnénk bemutatni, hanem azon örmény diaszpóra részeként, mely a XVII. században Erdélyben megjelent. Egy olyan közösséget mutatunk be, amely mint kisebbség az autonómia bizonyos fokával rendelkezõ közösség itt, Gyergyószentmiklóson otthonra lelt, virágzó gazdaságot, egyházi életet és szép kultúrát teremtett.

Az embereket mint magyar örményeket mutatom be, persze, helyet adva az örmények által épített házaknak, különös hangsúllyal a fõtérre, az örmény sorra. A templom fontossága is kiemelkedõ, hisz még õrzi azokat az örmény feliratokat, oltárképeket, amelyek egyedivé, sajátossá teszik ezt a kultúrát a Kárpát-medence világában – mondta Kovács Bálint.

– Mi lehet a megtartó erõ a székelyekkel jócskán keveredett gyergyói örmények számára?

– Kérdés, hogy kit nevezünk ma Gyergyóban örménynek, mi határozza meg örménységüket. A beszélgetésekbõl az derült ki, hogy azon keresztül tudják örménységüket megélni, hogy õk örmény katolikusok, be vannak jegyezve az örmény anyakönyvbe, járnak misére. Amennyiben továbbra is megmarad az örmény egyházközség, lesz külön papja, az emberek gyakorolhatják ezt a fajta örmény identitást. Arról minden bizonnyal nem beszélhetünk, hogy újra megtanulják az örmény nyelvet, vagy újra olyan virágzó kereskedelmi életet hozzanak létre, mint amilyen korábban volt, de valószínû, nem is ez a céljuk, sokkal inkább az, hogy az örmény katolicizmuson keresztül örménynek vallhassák magukat, amelyhez a családnév, a származástudat, a gasztronómiai hagyományok fontos többlettel tudnak szolgálni.

Kovács Bálint és csapatának filmje kezd kikerekedni, hisz Gyergyószentmiklóson próbáltak szóba állni sok-sok emberrel, akiknek közük van az örményekhez. A történész elmondta, van kitõl anyagokat gyûjteni, sok újdonsággal szolgálnak, melyekre õ, aki nem hiszi, hogy örmény felmenõi lennének, igencsak vevõ. Bár ez esetben a származást kifürkészni nem könnyû, Bálint szerint állítólag kétféle ember van a világon: az egyik, aki már tudja magáról, hogy örmény, a másik, aki még nem. „Én még a második csoporthoz tartozom" – vallja, ígérve, értesíti a gyergyóiakat, amikor elkészül filmje.

Balázs Katalin, Hargita Népe, 2007. december 27.

 



Napi evangélium RSS

evangelium.katolikus.hu
  • Jézus így tanított az utolsó vacsorán: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel...

   

Copyright © 2016 Gyergyói Örmények.

Joomla 1.7 templates free by Joomla Template Maker