Dr. Jakubinyi György érsek osztott fõpásztori áldást mindazoknak, akik az Örmény Õsz Gyergyószentmiklóson rendezvénysorozaton részt vettek. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom búcsús ünnepe köré szervezett kiállítások, elõadások bizonyították, az erdélyi örménységnek nemcsak múltja, jövõje is van.
Örmény kórusmûvek, kiállítás a gyergyószentmiklósi örmény plébánia könyvkincseibõl, erdélyi örmények címerpajzsainak Novák József által összegyûjtött tárlata és örmény rítusú búcsús szentmise – mind-mind része volt a vasárnapi örmény ünnepnek. A gazdag erdélyi örmény múlt ismertetése mellett a jelen helyzetfelmérése is az érdeklõdõk elé tárult: dr. Magyari Sáska Zsolt egyetemistákkal végzett felmérése világított rá, mekkora és milyen hagyományokat õriz a gyergyószentmiklósi örmény közösség. A kérdõíves felmérés – melyet a csíkszépvízi, erzsébetvárosi, szamosújvári örménység számbavételével szeretnének folytatni – rávilágít arra, hogy az örmény gyökerû, illetve örmény egyházhoz tartozó gyergyószentmiklósiak igénylik az örmény liturgia szerinti szentmisét, a gasztronómiában ragaszkodnak gyökereikhez, és pártolják az összetartozásukat erõsítõ elképzeléseket.
A gyergyószentmiklósi örmény származásúak száma 500-550-re tehetõ, ebbõl 179 család körében készült felmérés, 307 felnõtt és 48 kiskorú megkérdezésével. A romániai felnõtt lakosság átlagéletkorához (50,4 év) képest a gyergyószentmiklósi örmény származásúak átlagéletkora meghaladja a 64 évet. Az egyházhoz tartozás nagy jelentõséggel bír életükben, örmény liturgia szerinti szentmisét szeretnénk továbbra is, többségükben magyar nyelven hallgatni, annak ellenére, hogy közülük sokan ismernek örmény imádságokat, énekeket. Gyermekeik esetében a megkérdezettek 60 százaléka tartja fontosnak, hogy az utódok ismerjék az örmény liturgiát, 78 százalékuk, hogy gyerekük ismerje az örmény történelmet, és 24 százalék úgy véli, a következõ generációnak tudnia kell néhány alapmondatot örmény nyelven. Dalauzi, angadzsabur, hurutkészítés – nem vesztek el az örmény gasztronómiai hagyományok, és egy, a férfiaknak intézett kérdésbõl kiderül, az erõsebbik nem 5,5 százaléka is készít örmény ételeket.
Segítõkészek a gyergyói örmények, ha közösségi célról van szó. Az örmény egyházat legtöbben anyagilag támogatnák, de szellemi, kétkezi munkával és szervezéssel is betársulnak szívesen. Az örmény származásúak 43 százaléka rendelkezik örmény emlékekkel, és sokan szívesen közzétennék ezeket egy idõszakos kiállítás keretében.
Bár nyelvüket elvesztették, a teljes beolvadásnak ellenállnak a gyergyói örmények. Ételben, életvitelben és vallási szokásokban is mások, mint a számukra új otthont adó székelység. Önazonosságukat összefogással igyekeznek megtartani, ennek egyik jele a közösségi ház, melynek tetõterében egy nagy elõadótermet terveznek, összejövetelek hajlékává alakítják, ahol az erdélyi örménység egyik központjában élõ, gyergyószentmiklósi örmények találkozhatnak.
Balázs Katalin, Hargita Népe, 2010. szeptember 7. kedd, XXII. évfolyam 175. szám