Örmény õsz Gyergyószentmiklóson

Nyomtatás
Örmény elõadással kezdõdött vasárnap délelõtt az Örmény õsz nevet viselõ rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. Ezt követõen az örménység mai helyzetét vizsgáló felmérés bemutatására, majd kiállítás-megnyitókra is sor került. A rendezvénysorozat fénypontja az örmény rítusú szentmise volt.
Idén májusban a Babes Bolyai Tudományegyetem hallgatói kérdõíves kutatást végeztek a gyergyói örménység jelenlegi helyzetének felmérésére. A vizsgálat során az egyházi nyilvántartások alapján próbálták felkeresni mindazokat, akikrõl úgy vélték, származásuk, családi kötõdéseik révén az örménységhez tartozhatnak – ismertette Dr. Magyari-Sáska Zsolt. Számbeli adatok mellett olyan kérdésekre is választ kerestek, amelyek kimutatták, hogy a gyergyószentmiklósi örmény katolikus családok menynyire érzik a közösséghez tartozóknak magukat, milyen mértékben õrzik hagyományaikat. A helyi örmény katolikus plébánián 271 családot tartanak számon, közülük 240 család ma is Gyergyószentmiklóson él. A kutatás során 179 családot látogattak meg, és egész pontosan 307 felnõtt és 48 kiskorú gyerek került nyilvántartásba. A kimaradó családok feltételezett létszámát figyelembe véve arra következtettek, hogy a gyergyói örménység száma 2010-ben 550-600 fõre tehetõ. A megkérdezettek többsége az örmény közösséghez tartozónak vallja magát, õk nagyobb részben örmény származásúak is. A közösség elöregedõ, a felnõttek átlagéletkora meghaladja a 64 évet. A többség örmény rítusú, magyar nyelvû istentiszteletet igényelne.

A Magyari-Sáska Zsolt által bemutatott felmérést tovább szeretnék folytatni, a cél elsõsorban, hogy az eddig kimaradt gyergyóiakat felkeressék, de tervezik a kutatás kiterjesztését a teljes erdélyi magyarörmény közösségre Erzsébetvárostól Szamosújvárig vagy Csíkszépvízig. Szükség van erre, hiszen fontos lenne elismertetni az erdélyi örménységet. Puskás Attila korábbi gyergyószentmiklósi lelkész szavaival élve azért, hogy kimondható legyen, nemcsak bukaresti és budapesti, hanem erdélyi örmény nép is létezik.

Puskás Attila ezt követõen bemutatta a gyergyószentmiklósi örmény plébánia könyvkincseit. A falakon körben olyan könyvekbõl láthattunk fénymásolatokat, amelyeket több száz éve õriznek a gyergyói örmények, bizonyítva, hogy a jelenlegi közösség õsei nemcsak gazdag kereskedõk, hanem kultúremberek is voltak, akik nagy összegeket adtak ki ezekre a könyvekre. A közösségi ház két másik termében Novák József marosvásárhelyi heraldikus címerkiállítása nyílt meg. Itt az erdélyi magyarörmény nemesi családok címerei kerültek közszemlére, amelyek újabb bizonyítékai annak, hogy az örménység egykoron európai szinten mérve is jelentõs befolyással bíró közösség volt.

Az eseménysor fénypontját idén is a templomban tartott örmény rítusú szentmise jelentette. A misét Szakács Endre vikárius, az egyetlen erdélyi magyar örmény katolikus pap celebrálta, Darvas Kozma József esperes tartott prédikációt. Az vörösköpenyesek felvonulásával, örmény egyházi énekekkel színesített szertartáson számos római katolikus egyházi személyiség is jelen volt. A templom körüli körmenetet követõen dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek osztott fõpásztori áldást a hívõknek.

 

Gergely Imre, Új Kelet, http://www.ujkelet.ro, 2010. szeptember 13.