Gyergyói örménységerõsítés

Véget ért az I. Örmény Mûvészeti Fesztivál

Örmény tárgyi emlékek, fotó-, zene- és képzõmûvészet, örmény gasztronómia – mindebbõl ízelítõt kaptak az I. Örmény Mûvészeti Fesztivál résztvevõi. Örmény hétvége volt Gyergyószentmiklóson.

"Nem kell elfelejteni, milyen tragédia érte az örménységet, de nézzük meg, hogyan léphetünk elõre. Adjunk teret lelkünkben az örömnek, ismerjük meg mûvészetünket” – így fogalmazta meg az Örmény Mûvészeti Fesztivál célját Kulcsár László fõszervezõ. Több mint száz elõadó ismertette az örmény kultúra kincseit, hazatértek az elszármazott, idelátogattak a világ különbözõ tájain élõ örmények, hogy a helyi közösséggel találkozhassanak.
Az Örmény Közösségi Házban fotó-, ikon- és örmény tárgyi örökségek kiállítását láthatták, a múzeum elõadásoknak és filmvetítésnek adott helyet, a Nosztalgia Kávéház Kötõ József könyvbemutatójának, örmény konyak- és marlenkakóstolónak vált helyszínéül, az örmény templomban pedig Kányádi Sándor-verseket olvastak fel, koncerteket hallhattak, amelyre a Kisboldogasszonynapi búcsús szentmise és a Vörös köpönyegesek körmenete tette fel a koronát.

A fesztivál fontosságát, folytatásának szükségességét egyértelmûnek tartották a résztvevõk. Az ötletgazda, Tóthné Kelner Emese idegenvezetõként  térség népszerûsítésének egyik módját látja abban, hogy Gyergyó örmény kincsekkel dicsekedhet.

Kabdebó János fotográfus, a Budapest XIII. Kerületi Örmény Önkormányzat elnöke gróf Teleki Pál szavait idézte:
„Az örmény magyarok a magyarok, s ma erre igen nagy szükség an. Kell látnia mindenkinek, kik azok az örmények, akik magyarrá lettek. Ez egy befogadó ország, amely kötelez arra, hogy ismerjük egymást.”
Martaian Zabel Ermone ikonfestõ az örmények találkozásában látta a rendezvény fontosságát, hogy egymást erõsítsék örménységtudatukban a közös gyökerûek. Mint mondta, ikonjai a más nemzetek felé is üzennek: „nem kell elfelejteni, az örménység
volt az a nép, mely elsõként vette fel a kereszténységét, és immár a többi keresztény néppel is egy családot alkotunk”.
Örménység és székelység szimbiózisából születõ értékekre hívta fel a figyelmet a gyergyói származású Vákár Tibor, a városközpont
házait, a közös ízvilágból származó, egyedi gasztronómiát említve, amelybõl a rendezvény idején bárki kóstolhatott.
„Az örménység kezd felébredni Gyergyószentmiklóson is, és ez az egész település, térség javát szolgálja”.

„A gyergyói örmény erõs közösség, közel félezer ember. Ezzel a rendezvénnyel az örmény kultúra még inkább közkinccsé válhat. Székelyföld sokat köszönhet az örménységnek, a vállalkozói kedvet, a mûvészetet, a gasztronómiát és az együttéléstanulást” – fogalmazott Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, a rendezvény egyik fõtámogatója.
Hasonló rendezvények szervezésére biztatta a gyergyói örményeket, ugyanakkor ígéretet tett, hogy támogatja az Örmény Közösségi
Ház bõvítésének tervét, mely egy 80 ezer eurós befektetés, eredményeként a következõ fesztiválok rendezvényein nem kellene a helyszûke problémával küszködni.

Balázs Katalin, Hargita Népe, 2011. szeptember 13.

EÖGYKE füzetek

 

Támogatók

 

 

Látogatók

Oldalainkat 49 vendég és 0 tag böngészi

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME