Fõegyházmegyei gyûjtés és Biblia-nap megtartására

1.    Folyó év szeptember 26-án, Szentírás Vasárnapjára fõegyházmegyei gyûjtést rendelek el a Szentírás üzenetének terjesztése céljából. Isten Igéjének ismertetése elsõrendû feladatunk a lelkipásztori szolgálatban. Az igehirdetés mellett számos más módozat is létezik e téren, és a változások után fõegyházmegyénkben is sok ilyen kezdeményezésnek lehettünk tanúi. Hosszú az út addig, amíg mindannyiunk közfelfogásává válik, hogy alapvetõ életforrásunk a Szentírás, nekünk, katolikusoknak is. Az elmúlt két évtized során szinte kizárólagosan nyugati támogatásból szerveztük e biblikus lelkipásztori tevékenységet. Elérkezettnek látom az idõt, hogy híveinket is bevonjuk a támogatásba.
Kérem a kedves Paptestvéreket, szervezzék meg egyházközségükben a gyûjtést. Szeptember 19-én a szentmisék keretében olvassák fel az alábbi körlevelünket. Plakát is érkezik az egyházközségekhez, melyet függesszenek ki jól látható helyen a templomban, és belátásuk szerint hagyhatják a gyûjtés napja után is, hogy figyelmeztesse a híveket a Szentírás olvasásának fontosságára. Kérem, hogy a befolyt adományokat a fõesperesi központok összesítsék és utalják át a Katolikus Magyar Bibliatársulat alábbi bankszámlájára:

Asociaþia Catolicã Biblicã Maghiarã
Cod IBAN: RO65RNCB0003037776090001
Banca Comercialã Românã SA Alba Iulia

2.    Mostani körlevelünkhöz is mellékelünk munkavázlatot csoportos szentírásolvasáshoz. Kérem a lelkipásztorokat, hogy Szentírás Vasárnapján a plébánián szervezzenek az idén is híveik, valamint munkatársaik részére a megküldött vázlat alapján szentírásolvasó csoportos találkozókat. A fõesperesi hivatalok összesítésében, október végéig várom beszámolójukat írásban, ezen találkozók kimenetelérõl.

3.    Megbízásunkra az idén is megszervezi a Katolikus Magyar Bibliatársulat a Fõegyházmegyei Biblia-napot, amelyre ez alkalommal Székelyudvarhelyen, folyó év október 2-án kerül sor. Eddig az idõpontig a szervezõk részletes információkat fognak nyújtani. Kérem a Paptestvéreket, hogy hozzák híveik tudomására e rendezvényt, és az érdeklõdõk számára tegyék lehetõvé a részvételt. Az összejövetelen ott lesznek a különféle egyesületek, bibliaolvasó csoportok tagjai, akik már belátták az Ige fontosságát, és naponta táplálékot merítenek Isten szavából. Örvendetes lenne, ha minél több plébánia képviseltetné magát, Isten igéje után érdeklõdõ hívein keresztül.

Krisztusban szeretett Testvéreim és Híveim!

Egyházunk az utóbbi évtizedekben folyamatosan fáradozik, hogy a katolikus hívek minél szélesebb körben felfedezzék a Szentírás jelentõségét. A II. Vatikáni Zsinat nyíltan megfogalmazta, hogy „Krisztus hívei elõtt szélesre kell tárni a kaput, hogy hozzájussanak a Szentíráshoz.”(DV 21) Meg kell tennünk minden tõlünk telhetõt ahhoz, hogy rádöbbenjünk mi, katolikusok is arra, hogy a Biblia nem csupán a protestánsoké, hanem elsõsorban a miénk, és ha igazi Krisztus-követõk akarunk lenni, használnunk kell azt. Hallgassuk figyelmesen Isten Igéjét a szentmisén, de emellett rendszeresen olvasnunk kell a Szentírást egyénileg és közösségileg is. Az Oltáriszentségben saját Testével táplál bennünket Krisztus, megerõsít, hogy kitartsunk az Õ követésében. Azt viszont, hogy mit vár el tõlünk, hogyan kell követnünk, azt az Õ Igéjén keresztül sugallja számunkra.

A kommunizmus éveiben alig volt lehetõségünk tenni valamit a biblikus apostolkodás terén. A változások óta azonban sok szép kezdeményezésnek lehetünk tanúi a plébániákon, valamint különféle egyesületek, lelkiségi mozgalmak keretében. Hála és köszönet mindezért!

Fõegyházmegyénk felkérésére jött létre a Katolikus Magyar Bibliatársulat, és már több mint tizenöt éve szervezetten is törekszik elõmozdítani a Szentírás üzenetének népszerûsítését, igyekszik összehangolni a különféle kezdeményezéseket. Több mint tízezer teljes Szentíráshoz juthattak hozzá egyházmegyénk hívei, és legalább ugyanennyi hívõnek volt alkalma különféle kurzusokon, lelki programokon felfedezni, vagy mélyebben megismerni Isten Igéjét.

Ahhoz, hogy fõegyházmegyénkben ez a tevékenység kibontakozhasson, az elmúlt két évtizedben szinte kizárólagosan gazdagabb országokban élõ katolikus testvéreink anyagi támogatását élveztük. Készek voltak áldozatot hozni értünk is, mert meg vannak gyõzõdve arról, hogy ha valaki felfedezi, hallgatja és követi Isten Szavát, megújul az élete, és épülésére lesz a körülötte élõknek is a családban, a közösségben, a plébánián és a társadalomban egyaránt. Világos volt elõttük, hogy fizikai gondjainkban is támogatásra szorulunk, de annál inkább szüksége van lelkünknek a segítségre, mert „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével is, mely Isten ajkáról való“.

Úgy látom, elérkezett az ideje annak, hogy ezután mi is bekapcsolódjunk e tevékenység támogatásába. Éppen ezért szeptember 26-ra, Szentírás Vasárnapjára fõegyházmegyei gyûjtést rendelek el erre a célra. A befolyó összeget kifejezetten arra fogjuk fordítani, hogy a Katolikus Magyar Bibliatársulat szervezésében egyre szélesebb körben lehessen hozzájutni a jövõben is Szentíráshoz, illetve különféle biblikus programokon mind többeknek legyen részük abban a felfedezésben, hogy Isten Szava életforrás a mi számunkra.

Kérem Tisztelendõ Testvéreimet és a kedves Híveket, lehetõségeik szerint kapcsolódjanak be – pénzbeli adományaikkal – e gyûjtési akcióba a jövõ vasárnapi szentmiséken. Nehéz anyagi körülményeink közepette is hozzuk meg az áldozatot, hogy általa egyre többen és egyre mélyebben meghallják Isten bátorító üzenetét. Emellett természetesen buzdítalak benneteket most is arra, hogy olvassátok a Szentírást, és fogadjátok lelketekbe Isten üzenetét. Belõle mindig reményt és erõt meríthetünk az élethez. Kapcsolódjatok be jövõben is a különféle rendezvényekbe, melyeket a Szentírás üzenetének népszerûsítése szempontjából szervezünk.

Idén is megszervezzük a Fõegyházmegyei Biblia-napot október 2-án Székelyudvarhelyen, a Márton Áron Ifjúsági Házban. Buzdítalak benneteket e fõegyházmegyei rendezvényen való résztvételre. Ünnepeljük idén is együtt a Szentírást. Hadd „terjedjen és jusson dicsõségre egyre szélesebb körben Isten Igéje“.

Szentírás Vasárnapja alkalmából szeretettel adom mindannyiatokra fõpásztori áldásomat.
Gyulafehérvár, 2010. szeptember 19.

† György s.k.
érsek

Munkavázlat csoportos szentírásolvasáshoz – Szentírás Vasárnapjára
 

Legyenek mindnyájan egy
Közös szentírásolvasás Jn 17, 9-26 alapján

    a.) Magyarázat a csoportvezetõnek

A szentírási szakaszt az idei Szentírás-vasárnapra javasoljuk, közös szentírásolvasásra, a Gyulafehérvári Fõegyházmegye plébániai közösségei részére. E közös szentírásolvasás egyben ráhangol az új egyházi évvel kezdõdõ Lelkipásztori Tervre is, amelynek során most, a második évben a keresztények közötti kapcsolatokat szeretnénk krisztusi módon elmélyíteni. A lelkipásztori év mottója éppen Jézus fõpapi imájából való: „Legyenek mindnyájan egy.”(Jn 17,21) A szentírás-olvasás célja az, hogy a résztvevõk rádöbbenjenek: Isten mindenkire áradó szeretetének erejében egymásnak testvérei vagyunk, és – amint ez a testvérekhez illik – ragaszkodnunk kell egymáshoz, szeretnünk kell egymást.

Ezt az imát az evangélista tanúsága szerint Jézus az utolsó vacsora végén mondta el, miután megalapította a papságot, miután apostolainak parancsba adta a szeretetet, és miután az Oltáriszentséget adta táplálékként, hogy követõinek legyen erejük krisztusi módon szeretni egymást.
Megfigyelendõ, hogy Jézus nem parancsként adja az egységet az Õ tanítványainak, hanem az Atyától kéri azt. A tanítványoknak viszont megparancsolja, hogy szeressék egymást. Érezhetjük tehát mindebbõl, hogy az egység ajándék. Isten maga fog megajándékozni bennünket az egység kegyelmével, miután teljesítjük parancsát, azaz úgy szeretjük egymást kölcsönösen, hogy kiérdemeljük tõle ezt az ajándékot.

A Jézus által óhajtott egység szentháromságos egység. Nem csupán emberek békés egymás mellett élése, jó emberi kapcsolata, mint ahogyan ez néha a „világban” Isten nélkül, pusztán emberi erõlködéssel is összejön, hanem Istenben kell kibontakoznia. „Legyenek egyek mibennünk”, kéri Jézus. Ennek az egységnek magával kell hoznia Isten jelenlétét a közösségbe. Természetfölötti egységnek kell lennie. Akik között megvalósul, azokat Isten bevonja a maga szentháromságos élet-közösségébe, és látni, tapasztalni fogják Isten „dicsõségét”.

Jézus ezt az ajándékot földi élete végén kéri a mennyei Atyától. Mintegy utolsó vágyának is tekinthetõ. És nem csupán vágyakozott minderre, hanem késõbb életét is feláldozta azért, hogy mindnyájan egyek legyenek. Mi, keresztények tehát bízhatunk abban, hogy az egység lehetséges. Még akkor is, ha egyházunk történelme folyamán, és a jelenben is sokszor az ellenkezõjét tapasztaljuk az õ követõinek körében. Nem emberi bizalom ez, hanem hitünkön alapszik.
Nem elég azonban csupán hinni, hogy az egység lehetséges, hanem imádkozni is kell érte. Emellett cselekvésre is szükség van, ha az egység munkatársai akarunk lenni egyházunkban. Éspedig: teljesítenünk kell Jézus parancsát, gyakorolnunk kell a szeretetet mindenkivel, de elsõsorban egyházi/plébániai közösségünk tagjaival szemben. A mennyei Atya „megtartott bennünket az Õ nevében” (vagyis az Õ szeretetében), de ahhoz, hogy az egység létrejöjjön, e szeretetnek kölcsönössé kell válnia irányában, és közöttünk, az Õ követõi között is.
A közös szentírásolvasás három szakaszban bontakozik ki. A 8–12 személyes csoport számára ajánlott, mindenik szakaszra 20–40 percet szánni.

    b.) Óravázlat

1.    Közelítés a szöveghez

Ebben a szakaszban a csoport tagjai ráhangolódnak a témára, és elõzetesen szembenéznek önmagukkal. Tudatosítják, mit jelent az egység, és mennyire élõ az a saját életükben, illetve egyházi közösségük életében. Elbeszélgetnek a következõ kérdések alapján:

  • Egység – mikor és milyen körülmények között volt „egység-élményben” részem?
  • Milyen más rokonkifejezésekkel tudnám helyettesíteni az „egység” szót?
  • Mennyire élõ az egység egyházamban / plébániámon / közösségemben? Mi hiányzik ahhoz, hogy élõbb legyen?

2.    A szöveg üzenetének hallgatása

Ebben a szakaszban rá kellene döbbenniük a résztvevõknek, hogy az egység Isten ajándéka, melyet ki kell érdemelniük azáltal, hogy krisztusi módon, azaz kölcsönös szeretetben élnek. Itt történik a szentírási rész üzenetének a befogadása és elmélyítése.
Olvassuk el Jn 17, 9–26-ot.
Rövid csend, ami alatt hallgatjuk, mit üzen számunkra Isten e szentírási rész által, majd a szöveg elemzése következik az alábbi kérdések alapján:

  • Mikor mondja el Jézus ezt az imát? Milyen egységért imádkozik Jézus övéi számára? Hogyan valósulhat meg ez az egység?
  • Vajon miért kéri Jézus az Atyától az egységet, és miért nem adja parancsba apostolai számára, hogy valósítsák meg azt?
  • Elemezgessük a szövegben szereplõ kijelentéseket: „tartsd meg õket nevedben”, „egyek mibennünk”, „világ”, „dicsõség” stb. Milyen kapcsolatban vannak ezek a kifejezések/kijelentések a tanítványok egységével?

3.    Elõretekintés az üzenet fényében

Ebben a szakaszban a tagok azt kutatják, hogyan valósulhat meg manapság Krisztus tanítványai között az egység, és ki-ki személyesen miként lehet az egység építõjévé.

  • Miért annyira fontos Jézus szándéka szerint a keresztények egysége?
  • Hogyan valósulhat meg?
  • Mit tehetek én / mit kell nekem konkrétan tennem az egység megvalósulása érdekében? Ma hogyan lehetek az egység munkatársa?

Alkalmas imával, énekkel zárjuk a csoportmunkát.

Related Articles

A fiatalok Istene

Copyright © Free Joomla! 4 templates / Design by Galusso Themes