ünnepén két történelmi eseményre emlékezünk. Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére.
A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult. Az ereklyét, melyet késõbb elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte õrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.
A kisgyermeket megkeresztelik, a halott sírhantjára keresztet helyeznek. Sokan kereszttel díszítik magukat, láncon hordják a nyakukban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti õket házastársi hûségükre és Isten szeretetére. Székelyföld katolikus településein keresztet helyeztek a házak tetejére, õseink útszéli kereszteket állítottak. A régi katolikus naptár három Szentkereszt-ünnepet tartott számon: január 6. (Vízkereszt), május 3. (Szentkereszt megtalálása) és szeptember 14. (Szentkereszt felmagasztalása). A felcsíki esperesi kerületben két településen van ma búcsúünnep. A csíkszeredai Szent Kereszt-templomban egyben örökös szentségimádási napot tartanak, itt a búcsús szentmisék 12 és 19 órakor kezdõdnek, igehirdetõ a Rómából érkezõ P. Ruppert József piarista atya lesz. A Gyimesbükkhöz tartozó Bálványos-pataki kápolnánál szintén ma, délben 12 órakor kezdõdik az ünnepi szentmise. A közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz, egyházilag pedig Zeteváraljához tartozó libáni kápolnánál már vasárnap megtartották a búcsút. Szent Kereszt Felmagasztalása a búcsúünnepe – többek között – még Székelykeresztúr, Zetelaka, a Székelyszentlélekhez tartozó Fancsal, Felsoháromszéken pedig Zabola római katolikus templomának.
Összeállította: Dobos László, Csíki Hírlap, 2010. szeptember 14.