Az örmény művészetet, Gyergyószentmiklós örmény hagyományait és felmenőit ünnepli a 14. alkalommal szervezett Örmény Művészeti Fesztivál. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom Kisboldogasszony-napi búcsús ünnepe köré szerveződő fesztivál első mozzanataként Ákontz-Kövér Istvánra, a gyergyószentmiklósi születésű első mechitarista magyarörmény szerzetesre emlékeztek.
Támogató: Hargita Megye Tanácsa
Fotó: Beliczay László
Gyergyószentmiklós történetében, fejlődésében kiemelkedő szerepet játszottak a 16. századtól itt otthonra lelő örmények. Erre is igyekszik felhívni a figyelmet évről évre az Örmény Művészeti Fesztivál. Tartalmas eseménysort ígérnek a szervezők.
Támogató: Hargita Megye Tanácsa
Kovács Gergely érsek, örmény apostoli kormányzó meghívására Erdélybe látogatott az örmény rítusú katolikus Mons. Mashdots Zahterian, aki a Bzommári Pátriárkai Intézet (Patriarchal Institute of Bzommar) papja, és öt hónapja a budapesti örmény katolikus közösségben szolgál.
„Azonban a mostan élő örmények elődei 1672-ben telepedtek le Erdélyben, kiknek őshona a jelenlegi Orosz-Örményországban, romjaiban is hatalmasan elterülő királyvárosnak, Áninak előkelő és gazdag egykori lakossága” – írta Ávedik Lukács, az erdélyi Erzsébetváros örmény katolikus plébánosa és helytörténésze a millennium ünneplésére szánt monográfiájában, 1896-ban.
A romantikusan hangzó mondatban megtalálhatók azok a szimbólumok, amelyekre a 19. századra elmagyarosodott erdélyi örmények identitása épült: az Ániból (a középkori Örmény Királyságnak – Bagratida-ház – legendás gazdagságú fővárosa, melynek romjai a mai Törökország területén fekszenek) származás legendája és erdélyi megtelepedésük fejedelmi kiváltsággal.