Örmény nyomon - Gyergyószentmiklós

Huszár Diána, a film narrátora és szerkesztõje mesélt a forgatásról és az erdélyi örményekrõl

A helyszín Gyergyószentmiklós, ahol a 17. században jelennek meg az elsõ örmények. A film készítõi arra vállalkoztak, hogy felkutatják az erdélyi település örmény származású lakóit, hogy a lehetõ leghitelesebb forrásból kaphassunk képet ennek a népnek a kultúrájáról. A dokumentumfilm figyelemre méltó alapossággal dolgozza fel a gyergyószentmiklósi örmények múltját és jelenét. Nagy elõnye ugyanakkor az alkotásnak, hogy nem veszett el a részletekben, nem vált vontatottá. A valamivel több mint fél órás idõkeret tökéletesen illeszkedett a közölni kívánt információmennyiséghez.

A filmben megszólaltatott örmény leszármazottak érzékletesen mesélnek õseikrõl, hagyományaikról. Az elhangzottakból kiderül, hogy az 1600-as években betelepült örmények kereskedéssel foglalkoztak, eleinte marhákat adtak-vettek, majd a késõbbiek folyamán faanyagot értékesítõsítettek. A jellegzetes örmény házak alsó szintjén kapott helyet az üzlet, felül pedig a lakosztály. A gazdag örmény kereskedõk hozták létre Gyergyószentmiklóson az elsõ takarékszövetkezetet, az „õrmény bankot”, illetve a kaszinót, ahol sokan kártyázták el vagyonukat. Az elszegényedett honfitársakat a kereskedõk szövetsége a Mercantile Fórum karolta fel.

Ahogy az örmények letelepedtek Erdélyben felvették a kereszténységet, cserébe azt kérték, hogy õsi hagyományukhoz híven saját maguk választhassák püspöküket, aki számukra világi vezetõ is volt. Az örmény templomokban az oltárképek egy-egy szent életébõl ábrázolnak jeleneteket, melyeken a feliratok saját nyelvükön olvashatók. A vallás a mai napig meghatározó az örmények számára, egyházuk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermekekkel is megismertesse jellegzetes hitvilágukat. Ez is azt bizonyítja, hogy az örmények identitása mindenekelõtt vallásukban fejezõdik ki.

A vetítés után Huszár Diána, a film narrátora és szerkesztõje mesélt a forgatásról és az erdélyi örményekrõl:

Miért pont az örményekrõl forgattatok filmet?

A film alkotói valamennyien a Pázmány Péter Egyetem Bölcsész Karának hallgatói. Itt a történelem tanszakon mûködik egy olyan mûhely, ahol kifejezetten az örménység, mindenekelõtt a Kárpát‑medencében élõ örmények történetét kutatják. Kézenfekvõ volt, hogy róluk forgassunk filmet. Nem beszélve arról, hogy ebben a témában hihetetlen vallástörténeti, kultúrtörténeti érdekességek rejtõznek, ezért gondoltuk, hogy érdemes feldolgozni. Az alkotók közül egyébként senki nem örmény származású, de valamennyien érdeklõdünk a téma iránt.

 Mennyi idõt vett igénybe a film elkészítése?

A forgatást 2007 karácsonya elõtt néhány nappal kezdtük el, hideg, zimankós idõben, éppen hogy hazaért mindenki az ünnepekre a családjához.  Összesen 4 napig forgattunk, ami viszonylag kevés ahhoz képest, hogy a filmben ennyi embert szólaltattunk meg. Hiszen nyílván, ami a filmben 35 percben jelenik meg az nyersanyagban rettenetesen nagy mennyiség.

Nehéz volt felkutatni, megszólaltatni a szereplõket?

Nem, volt kint segítségünk, de látszott mindenkin, hogy nagyon nyitottak a kérdésre. Számukra tényleg fontos az, hogy örmény származásúak. Ennek köszönhetõen sikerült a filmben olyan embereket megszólaltatni, akik egytõl-egyik büszkék arra, hogy õk örmény magyarok. Ez átsugárzott ránk a készítõkre is és remélhetõleg a filmen is érzõdik.

Ki tudnál az örmények kultúrájából, valami érdekeseket említeni?

A 19. sz-ban egy Szongoth Kristóf nevû ember  alakította ki azt a rendszert amelyben gyakorlatilag ma is élnek. Arra gondolok, hogy amikor felfedezték, hogy már a nyelvük, az írásuk elveszett, tehát a gyergyószentmiklóson élõ örmények nem ismerik a saját írásukat, olvasásukat akkor elkezdték tudatosan erõsíteni azt, hogy a vallásukat tekintsék az identitás alapjának. Ez nagyon érezhetõ volt a kinti embereken is, igaz, hogy magyarnak vallják elsõsorban magukat, de büszkék arra, talán ennek a folyamatnak a hatására, hogy örmény származásúak.

Ez a büszkeség a fiatalabb korosztályra is jellemzõ, vagy inkább az idõsek ápolják a hagyományokat?

Nyílván elsõsorban az idõsek, viszont a vallásukat tényleg nagyon komolyan veszik, fontos szerepet tölt be az életükben. Azokban a családokban, ahol van örmény leszármazott, ott a fiatalok is ismerik a hagyományokat.  A film elkészítése során jártunk egy családnál, ahol, a feleség örmény származású, az apuka nem, de a gyerekeket olyan szellemben nevelik, hogy ismerjék meg az örmény szokásokat. Ugyanakkor az apuka nagyon fontosnak tartotta elmondani nekünk, hogy a gyerekekkel együtt õ is most tanulja örményül a miatyánkot.

Mit tapasztaltatok, hogyan élik meg a gyerekek ezt a kettõsséget?

Nem érzik tehernek, mivel ez a természetes közeg az otthonukban. Ezért nem gond számukra felvállalni örmény származásukat, mert ez a személyiségük részévé válik.

Most térjünk vissza a filmetekre. Elégedett vagy a zsûri döntésével?

Úgy gondolom, hogy aki nyert az egy nagyon-nagyon ütõs témát dolgozott fel. Talán az, hogy a filmünk II. helyezett lett, azért elismerés számunkra. Mi egy olyan irányvonalat próbáltunk meg ebben a filmben képviselni, ami egy kicsit eltér attól, amilyen egy hagyományos dokumentumfilm. De hiszünk abban, amit célul tûztünk ki magunknak. Meg szeretnénk szólítani a mi korosztályunkat, a húszon éveseket is, akik nem szívesen néznek dokumentumfilmet.

Szeretnétek máshol is megmérettetni a filmet?

Igen, már voltunk is a IV. Vas Filmen ott a legjobb dokumentumfilmnek választotta a zsûri. Nagyon-nagy büszkeség volt számunkra az is, hogy a magyar-román fesztiválon beválasztotta egyáltalán a zsûri a versenyfilmek közé az alkotást és most örülünk a göcseji szereplésnek. Jövõ héten megyünk a Magyar Dokumentum Filmrendezõk Egyesületének a fesztiváljára, ahol az elõszûri szintén úgy döntött, hogy érdemesnek tartja a filmet arra, hogy a fõzsûri is megnézze. Aztán pedig Egerben és Miskolcon is szeretnénk bemutatkozni

Jövõbeli tervek?

Szeretnénk egy 12 részes sorozatot készíteni, amelynek egyik eleme ez a mostani alkotás. Mind a 12 rész az örményekrõl szól majd, elsõsorban a Kárpát-medencei örménység történetét dolgozzák fel, különbözõ településekre és témákra lebontva.

 T.D. zegtv.hu, 2008. május 27

EÖGYKE füzetek

 

Támogatók

 

 

Látogatók

Oldalainkat 49 vendég és 0 tag böngészi

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME