Hírek

Fél hét kondul a verõfényben, s az örmény templom udvarán hosszú sorban áll a Danubia együttes csapata: hófehér ingjükön táncol a nap, kezükben a hangszereik, kottatartóik. Olyan, mint ha csak házikoncert készülne a szépfüvû templomkertben. Nyitott templomajtón kiszûrõdik benntrõl a szertartás.

A fagottos fiatalember mellé szegõdöm, miután meghívómat, Kulcsár Laci egyesület-elnököt köszöntöttem. Sütkérezik - de válaszolgat készséggel, és jó ez így, mert éppen õ az egyik, aki legelõször jár Gyergyóban. Meséli, elõtte a Gyilkos-tónál voltak, és a szoros nagyon megragadta. - A tó nem, mert arra fel volt készítve - mondja, és taglalja, hogy a zenekarban vannak, akik a legutóbbi gyergyói fellépésükkor is itt voltak. Kilenc éve...

Mikor beszerelkeznek az oltár elé, abban is ott ez a közvetlenség, meghittség. Persze, rutinos lehet a csapat, erdélyi körúton is számtalan helyszínt tapasztalnak. Végre látom sorban az arcokat az elsõ padból, ahová beültem az egyesületnek fotózni nõvérkém kicsiny házigépével. Pirospozsgás gyerekarcok és tiniarcok, és fiatalos erõsítés a vadászkürtnél.

Aztán beúszik a zene a templom összes freskójára - a padokban pedig nem tudni, honnét is jöhet a dalok utáni vastaps, hiszen a város melletti politikai-ifjúsági tábor elszívta a közönséget, s aki itt van, maroknyi székely... És mégis. Bizonyára: szívbõl.

Mint ahogyan szívbõl jött a melodikus oldásokkal modernizált Bach, s utána a templomba tisztult Jézus Krisztus Szupersztár musical.

Ezt érzékeli a karnagy is, aki köszönõjében, szelíden, klisék nélkül szólalva megköszönte.

S ha pillanatra meg is rezzenünk a magyar nyelv megõrzésére intõ, intermezzóként elszavalt Reményik-verstõl (Az Ige http://www.net.klte.hu/~keresofi/versek/remenyik.html ), a következõ pillanatban ugyanolyan nyilvánvaló, mint ahogyan az elején is volt: minden rendben van a világban. A Plébános Úr köszönete is ezt nyugtázza.

Aztán már csak visszanézek a biciklimrõl, hogyan kígyózik át a fehéringes, fodros-hangszeres sor a szemközti Közösségi Házba, udvarán asztal, ahogy a vendégfogadáshoz szokás.

 

 

 

 

1.    A közelmúltban tartotta hagyományos nyári koncertjét Bátyán a helyi Danubia Ifjúsági Fúvószenekar. Az est célja a minõségi szórakozási lehetõség nyújtásán túl az volt, hogy pénzt gyûjtsenek a zenekar számára, ugyanis erdélyi turnéra indult a bátyai rezesbanda. A repertoárról és a koncertkörútról Szklenka István karnagyot kérdezte a Korona Rádió, ekkor:

2.    A Danubia Bátyai Ifjúsági Fúvószenekart 1976-ban alapította Jakab Ferenc, és õ is vezette egészen 1996-ig, amikor Szklenka István vette át, és azóta is õ a karmester.1998-ban volt az elsõ minõsítõ hangversenyük, amikor ezüst fokozatot sikerült elérniük. 1999-ben kiadták elsõ CD-jüket (azóta többször szóba jött egy újabb CD kiadása, de támogatás hiányában nem sikerült megvalósítani). Ezután egyre nagyobb sikereknek örültek: 2000-ben koncertfúvós arany, 2002-ben koncertfúvós B kategóriában arany, show B kategóriában kiemelt arany minõsítést szereztek. 2005-ben a zeneiskolák országos versenyén 3. helyezést értek el. Azóta is sok fellépésük volt. Az egyik legnívósabb 2006 augusztusában a franciaországi Foix-ban megrendezett mazsorettfesztivál volt. A zenekar létszáma elég változékony, 30 és 40 fõ között mozog. A zenekar rendszeresen részt vesz a környékbeli (Kalocsa és környéke) rendezvényeken, de koncerteztek már Erdélyben, Horvátországban, és meghívták néhány országos és nemzetközi fesztiválra is. Zenekaruk nemcsak komolyzenét játszik, repertoárunkon megtalálhatóak könnyûzenei, egyházi, nemzetiségi és egyéb fúvószenekari átiratok is.