Főhajtás az áldozatok előtt

Az örmény genocídium 101. évfordulójára emlékezett tegnap a gyer­gyószentmiklósi örmény közösség. A búzaszentelő szentmise után elhangzott Hamlet Gas­pa­rian, Örményország romániai nagykövetének beszéde is, majd megkoszorúzták a genocídium áldozatainak emlékművét.

Megemlékezés. Örmény testvéreik vértanúsága előtt tisztelegtek Fotó: Jánossy Alíz

Megemlékezés. Örmény testvéreik vértanúsága előtt tisztelegtek Fotó: Jánossy Alíz

Megemlékezni azt jelenti, hogy figyelmeztessük ön­magunkat, és ne ismételjük meg azokat a hibákat, amiket a múltban elkövettek. Ne csak mint egyének, hanem a politika sakktábláján mozgó népekként sem, hiszen ahogy a porszemen megcsillan a napsugár, úgy az emberen, de egy népen is átfénylik a világmindenség – hangoztatta a tegnapi gyergyószentmiklósi búzaszentelő szentmisén Gál Hunor örmény katolikus plébános, emlékezve az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én elkezdett örmény népirtásra. Elmondta: ahhoz, hogy az örmény nép új erőre kapjon, ismét erős nemzetté váljon, nagyon sokan vérüket kellett áldozzák. A szentmisét követően a közösség a templomkertben felállított emlékműnél gyűlt össze a megemlékezésre, ahol Barabás Gyöngyvér tanárnő olvasta fel Hamlet Gasparian örmény nagykövet üzenetét.
– Száz plusz egy év telt el az örmény genocídium szimbolikus napjától, de a valóságban az örmény mészárlás és deportálások 1894–1896-ban elkezdődtek, politikai következményei pedig a Lausanne-i Kon­fe­renciáig, 1923-ig tartottak – emlékeztetett üzenetében a nagykövet. Kiemelte: egy évszázad után a sebek és a népirtás emléke ugyanolyan friss, és nemcsak azért, mert még élnek az utolsó szemtanúk utódai, hanem azért is, mert a történelmi hazában, a körülötte zajló drámai események kegyetlenül erre emlékeztetnek. Megismétlődnek az üldöztetések a nemzeti és vallási kisebbségek ellen, az erőszak, a deportálások, a műemlékek és történelmi épületek megsemmisítése.
– Az üldözöttek és az áldozatok között ismét örmények vannak az asszírok, jeziditák, kurdok mellett. Szinte teljesen elnéptelenedtek az örmények által lakott települések a török–szír határon, ahonnan csak egy lépés az ősök földje, felrobbantottak templomokat, közöttük a Der-Zori Szent Vértanúk templomát is, az 1915-ben elhurcolt örmények utolsó haláltáborát. Örmények tízezrei elhagyták Irakot és Szíriát, ahol szüleik és nagyszüleik az 1915-ös düh elől menedéket találtak. Némelyikük Örményországba ment, történelmi otthonuk utolsó darab földjére, ahol a munkanélküliek és a rászorulók sorait gyarapították, mások szétszóródtak Európában és Amerikában, az identitás elvesztésének és a gyors asszimiláció szomorú kilátása előtt állva – világított rá a napjainkban is zajló tragikus eseményekre üzenetében Gasparian. Kifejtette, tavaly több mint nyolcvan ország támogatta az ENSZ-ben az Örményország által kezdeményezett határozatot, amelynek értelmében az ENSZ Közgyűlése december 9-ét „A népirtás bűncselekménye áldozatainak emléknapjává és méltóságának nemzetközi napjává” tette.
– Elkötelezettségéhez hűen idén április 23-án Jereván második alkalommal megszervezi a népirtás elleni bűncselekmény világfórumát, amelynek témája rendkívül aktuális: a népirtás megelőzése és a menekültek védelme. Aktuális kihívások – jelezte a nagykövet, szolidaritásra, megértésre szólítva fel a megemlékezőket.

Jánossy Alíz, Hargita Népe, 2016 ápr. 25

EÖGYKE füzetek

 

Támogatók

 

 

Látogatók

Oldalainkat 85 vendég és 0 tag böngészi

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME