Nem elégséges csak évente egyszer megemlékezni az együttélés gyümölcseiről, Gyergyószentmiklós mindennapjainak ma is meghatározója az örmény jelenlét – jelentette ki Nagy Zoltán polgármester, jelezve: idéntől több, örmény vonatkozású eseménynek partnere kíván lenni az önkormányzat, a szeptemberi fesztiválnak is társszervezője lesz.
Nagy esemény helyszíne lesz az első örmény diaszpóra kialakulásának városa. • Fotó: Balázs Katalin
Továbbgondolt, jövőbe tekintő, de nem új keletű rendezvényként említette Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere hétfőn tartott sajtótájékoztatón az Örmény Művészeti Fesztivált. A hagyományos esemény szervezésében az örmény közösség képviselői mellett partnerséget vállal idéntől az önkormányzat, így arról kaptunk hírt, hogy az örmény közösségi ház avatására, köztéri keresztállításra, emléktábla-leleplezésre, két örmény musical előadásra, hurutfesztiválra és búcsús szentmisére is számíthatunk a Kisboldogasszony napja köré szerveződő, szeptember 8–10-i eseménysorozaton.
„Minimum három apropója van annak, miért lesz rendkívüli az idei rendezvény. Három kerek évforduló is erre az évre esik, jelezve, mennyire egybefonódik közel négyszáz éve a befogadó székelyek élete az örményekével Gyergyószentmiklóson" – fogalmazott Nagy Zoltán, felsorolva az évfordulókat.
Az első kerek évforduló, hogy idén éppen 380 esztendeje annak, hogy a krónikák írásos említést tesznek a gyergyói örményekről. A második szám a 300-as, ugyanis 1717-ben telepítették le az olaszországi Szent Lázár szigetén a mechitarista rendet, és e rend első főapát-érseke egy gyergyószentmiklósi születésű személy, Ákontz Kövér István volt, aki a Szent Miklós templommal szemben lévő, Kövér-házban (ma Berszán György tulajdona) született. A harmadik apropó pedig, hogy 110 esztendős városként Gyergyószentmiklós, és az első választott polgármestere, Orel Dezső örmény származású volt. A Kövér-házon lévő emléktáblája mellé kerül az Ákontz-Kövér emléktábla is, melyet a remények szerint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke avat fel.
Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy bár az elmúlt közel négy évszázadban bizonyos fokú asszimiláció végbement, ma is meghatározó szerepet tölt be az örménység a város életében.
Az itt jelen lévő örmény-székely kultúra egyedivé teszi Gyergyószentmiklóst. A rendezvény arra is alkalmas, hogy bemutassuk a befogadás előnyeit, azt a befogadó székely közösséget, amelyik Erdély-szinten is mintaértékű tudna lenni.”
A rendezvény részleteit osztotta meg a társszervező Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Puskás Attila. Kitért az előzményekre elmondva, a mostani magyar kormányzat Kárpát-medencében gondolkodik, és ilyen vonatkozásban a magyarság mellett meg kell említeni azokat a nemzetiségeket is, amelyek együtt élnek.
Tavaly nyáron ilyen jellegű kezdeményezés zajlott Budapesten, az Országházban és Néprajzi Múzeumban, ahol a Magyarországon élő, tizenhárom regisztrált nemzetiséget mutatták be egy konferencia és gasztronómiai fesztivál keretében.
Itt mutatták be az erdélyi önrendelkezési modelleket, a gyergyói örményekről Garda Dezső történész tartott ismertetőt. A rendezvény fővédnöke Kövér László házelnök volt, kezdeményezője Turgyán Tamás, örmény nemzetiségi szószóló. Ekkor született meg a kezdeményező és Puskás Attila gondolata, hogy a magyarországi eseményt újabbnak kell követnie, és ennek méltó helyszíne Gyergyószentmiklós.
Fontos adalék az is, hogy idén szervezik az első Örmény Diaszpóra Fesztivált, és a Kárpát-medencei rendezvény egyik helyszíne is Gyergyószentmiklóson lesz szeptember 8–10. között.
Az össznemzeti fesztivál-jelleg abból adódik, hogy a szervezők e fesztiválon szeretnék megszólítani azon nemzetiségeket, amelyek jelen voltak Erdélyben akkor, amikor az örmények betelepedtek.
Számítanak a görög országos önkormányzat képviseletére, német tánccsoport érkezésére, de a tervek szerint a magyar és székely táncosok mellett cigány táncosok is szórakoztatják a nagyérdeműt, az örmény jelenlét pedig a két musical-előadással válik hangsúlyossá.
Az alapgondolat az, hogy Erdély többnemzetiségű régió, és Gyergyó ebben kiemelt helyen van, befogadó székely közösségként. Ebben a közösségben leltek otthonra az örmények, akik viszont sosem szakadtak el az óhazától. Ezt jelképezi a köztérre tervezett emlékmű is, amely Örményországból adományként érkezett.
„Egy emlékhely kialakítására készülünk, amely eszünkbe juttatja, hogy Gyergyóba érkeztek legkorábban örmények. Ez egy kaukázusi menhír, irányjelző kő volt régebb, melybe a kereszténység idején kereszteket faragtak, és azt szimbolizálja, hogy igenis kötődésünk van az óhazához, de ugyanakkor keresztények vagyunk, az örménység a világ legelső keresztény népe. Így kötődik a gyergyószentmiklósi rendezvény Örményországhoz.
Várjuk Örményország romániai nagykövetét, Hamlet Gaspariant, és ez a rendezvény szolgál alkalomként a Hargita és Lorj (Örményország) megyék testvérkapcsolati szerződésének aláírására" – közölte Puskás Attila.