Megmutatni a másságot

Kulcsár László: Az örménységről, örmény értékekről

Második alkalommal szerveznek Örmény Művészeti Fesztivált Gyergyószentmiklóson. A rendezvény létrejöttének egyik szorgalmazója és szervezője Kulcsár László vállalkozó, az örmény katolikus plébánia egyháztanácsosa.

– Mit jelent örménynek lenni a 21. század elején Gyergyószentmiklóson?

– Az örménységünket a génjeinkben hordozzuk és azokban a szokásokban, felfogásban, élethez való viszonyulásban, kulturális jegyekben létezik, ami jellemez minket és amit igyekszünk megmutatni a közelgő fesztiválunk alkalmával. Az örmény nemzethez való kötődés számunkra már történelem, de ugyanakkor figyelünk arra, mi történik Örményországban. Például sajnálattal vettük tudomásul azt az incidenst, ami Magyarországon történt, hogy kiadták az azeri baltás gyilkost, akit épphogy nemzeti hősnek nem kiáltottak ki, amint Azerbajdzsánba ért. (Szerk. megj.: Magyarország kormánya kiadta Ramil Sahib Safarovot, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte örmény egyetemistatársa meggyilkolása végett. A fiatalember viszont amint hazaért szülőhazájába, Azerbajdzsánba, elnöki kegyelmet kapott. Emiatt Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.)

– Mennyire kötődnek az anyaországhoz, hívtak-e küldöttet az örmény nagykövetségről?

– Mi már magyarok vagyunk, nem beszéljük az örmény nyelvet, s emiatt értelmetlen bárkit is meghívni az örmény követségről, de nem kizárt, hogy egy későbbi fesztiválon ez is megtörténik. A szokásainkhoz ragaszkodunk, kultúránkat igyekszünk megtartani, de a magyarságunk megkülönböztet a más vidékeken élő örményektől. Így például a Románia déli részén élő örményektől is, ők ugyanis a románságba olvadtak be, átvéve az ortodox vallást, mi pedig katolikusok vagyunk. Ettől függetlenül tartjuk a kapcsolatot és eljárunk egymás rendezvényeire. Ha az anyaországból kivándorolt örménységet nézzük, mindig abból kell kiindulni, hogy mikor és hová telepedtek le.

– A tavalyi örmény fesztivál amolyan próbálkozásnak tűnt, idén viszont gazdag, igazi fesztivál jellegű programmal hozakodtak elő. Mi ösztönözte a szervezőket a folytatásra, mi késztette önöket arra, hogy a város többi rendezvényétől függetlenül külön „örmény napokat” szervezzenek?

– Főleg a számos pozitív visszajelzés, ami a város lakosságától és a meghívott vendégeinkől érkezett, ez megerősített bennünket abban a hitünkben, hogy egy ilyen rendezvénynek ebben a városban helye van. A másik szempont, ami arra késztetett, hogy a folytatásban gondolkodjunk, az az alapvető emberi igény, hogy ne csak éljünk, hanem valamit hagyjunk is magunk után. Ez utóbbit úgy tudjuk megmutatni, hogy örménységünket kiemeljük, rámutatunk ennek a színes és változatos kultúrának a még ma is létező jegyeire.

– Mi az, amire ráerősítettek az idei fesztivál szervezésében?

– Mivel a gyergyói örménység olyannyira megőrizte étkezési kultúráját, hogy ma már sok ételről nem is tudják, hogy az lényegében örmény eredetű, úgy gondoltuk, ezt a vonalat erősítjük. S most nemcsak a hurutos levesre gondolok, ami természetesen lesz, csak éppenséggel versenyszerűen a több településről érkezett örmény származásúak készítik el saját változatukat. Ugyanis „vita van” abban, hogy melyik hurutos leves, sőt melyik hurut a jobb: a gyergyószentmiklósi, csíkszépvízi vagy a szamosújvári? Lesz viszont örményétel-kóstoló is, amit gyergyószentmiklósi vendéglőkben készítenek el Paul Agopian örmény gasztronómus barátunk receptjei és útmutatása alapján. Emellett idén nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalságnak szánt programokra, egyrészt kisiskolásoknak szervezünk foglalkozást képzőművészek irányítása mellett, másrészt a középiskolás média szakos diákoknak nyújtunk tapasztalatszerzési lehetőséget fotózás, képszerkesztés és vágás ismereteik elmélyítésére.

Újságcikk

Jánossy Alíz, Hargita Népe, 2012.09.07

EÖGYKE füzetek

 

Támogatók

 

 

Látogatók

Oldalainkat 49 vendég és 0 tag böngészi

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME