„Toronyélmény a múlt értékeivel.”

 A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI ÖRMÉNY KATOLIKUS TEMPLOM TORONYMÚZEUMA

Történeti áttekintő

 

A keresztény világunk templomai hívők és nem hívők számára mára elképzelhetetlenek templomtorony nélkül.

Egy egy templomtorony közösségek, terek, arculatát, határozta és határozza meg napjainkban is.

A tornyok jelzésértékűek, amelyek összekacsolják és mutatják a ma élőknek is az Isten jelenvalóságát, benne a harangok megcsendülő hívó szavával. Bár különösebb liturgikus jelentőséggel, ha nem is rendelkeznek a templomtornyok, de ettől eltekintve sokak számára mindig egyfajta vágyat ébresztett, hogy onnan tekinthessenek le abba a közegbe, ahonnan kimagaslanak a tornyok. Így van ez Gyergyószentmiklósón az örmény katolikus templomtoronnyal is.

2016-ban a templomi harangok automatizálásakor a régi tönkrement járószinteket sikerült újra padolni, megerősíteni a járószinteket lámpatestekkel megvilágítani és a harangtermet éjszakai lámpákkal kivilágítani.

A harangok restaurálásnak és a toronyfeljáró újra padolásának alkalmával fogalmazódott meg a gondolat, hogy templomtornyunk ne csupán a harangokhoz való biztonságos feljárást és egyben a torony kilátását is biztosítsa, hanem az így a már biztonságossá vált összesen őt emeleti termen létrejött felületeket kihasználva bemutatásra kerülhetnének egyházközségünk, városunk és az erdélyi örménység értékes múltjának egy-egy szelete.  

          A jelenlegi torony múzeumnak tulajdonképpeni célja tehát nem más, mint, hogy élővé váljon a helyi egyházközségi múlt, mondhatni bűvös szóval, hogy felidéződjék, megidéződjék a rejtett zugok mélyén található műkincsek, relikviák, és az erdélyi magyar örmény múlt egy kis szelete, továbbá ennek a ma is elő gyergyói hitéleti közösségeknek a jelene.

Mivel az örmény templomtorony városunk legrégebbi épített egyházi objektuma. 1734-óta a maga 33 méter magas tornyával jelként mutatja nekünk az ősök, az egyházunk és az Isten iránti ragaszkodását.

Templomtornyunkat, amint azt az örmény nyelvű toronyfelirat is hirdeti: Épült ez a szentegyház Isten nagyobb dicsőségére és a boldogságos Szűz Mária születése tiszteletére, melynek építője és alapítója Lukácsi János úr volt 1734-ben.

          Századokon keresztül különböző időnként 4-5 harang is lakott a templomtornyunkban.

A toronyfeljáró lépcsőit 1872-ben Frunkucz Péter gondnoksága idején készítette volt Fülöp Ignác asztalos.

A templom tornyában a kórus feljárótól összesen 66 lépcsőfok vezet fel egészen a 19 méter magasan található harangteremben.       

Hosszan munkát követően 2019 őszén sikerült két emeleti szintet információs panokkal ellátni. Legutóbb 2021 júliusában sikerült a teljes szinteket is berendezni.

 

A templomtorony szintjeinek felosztásáról.

Templomtornyunk a harangteremig öt szintet foglal magába. Az őt szint minden egyes terme egy külön tematikát próbál bemutatni az ide látogatónak.

Tulajdonképpen a templomtorony múzeum, már az 1828-ban készült kórusfeljárónál kezdőik. A kórusfeljáró ajtóján elhelyezett információ pannó már jelzi a torony metszetét és feljáró termeket.

Itt a kórusfeljárónál már megtekinthetjük egyházközségünk és Székelyföld legősibb 1354-ben Szurhátban örmény nyelvben íródott díszes Evangéliumának festett képeit. Itt láthatjuk még templomunk marcipánból készült makettjét is.

Ezt követően jutunk be kórusba, ahol megcsodálhatjuk a templombelsőt. Majd az 1901-ben készült Rieger cég által készített orgona hátánál lévő bejáratból léphetünk be az alsó szintre.

Az alsó szinten a látogató a helyi örmény katolikus egyházközség életébe, közelmúlt jelenébe tekinthet be. Itt látható a közeli „Ne sírj” örmény temető légi felvételről, vagy a csobothegyi Szent Anna kápolnák búcsú ünnepéről készült képes felvétele, vagy a ma is létező 1723-ban alapított Szentháromság legényegylet disz öltözékében lévő vörös köpönyegesek.

Majd tovább felfele haladva az első szinten a múlt század egyik legkimagaslóbb helybéli magyar-örmény személyiségének, a legnagyobb magyarnak ahogyan hívták akkor Görög Joakim kanonoknak állít emléket.

Az 1928-ban elhunyt kiváló személyiség és szónok nevét sajnos a múlt század időszaka elfeledtette a Gyergyószentmiklósiakkal. Ezért e kimagasló „Aranyszájú szónoknak” állít emléket ez az első emeleti terem.

Majd tovább haladva a második terem az „Ars Sacra” nevet viseli. Itt láthatunk betekintést a helyi örmény katolikus egyházközség gazdag műkincs gyűjteményébe. Relikviák, kelyhek és egyházi paramentumok megnagyított képeit csodálhatjuk meg, melyek, amúgy a laikusok előtt elvárva vannak.

Ezt követően tovább haladva a harmadik szinten, a Gyergyószentmiklóson található egyházi felekezetek épített templomait láthatjuk. Összesen 11 templom képét láthatjuk, rajta az építési évszámmal.

A negyedik szinten az erdélyi örmény katolikus templomok kerültek bemutatásra. A szépvízi, az erzsébetvárosi, a szamosújvári és a helyi örmény templomokról láthatnak kül és beltéri fotó szemelvényeket. Itt található egyébként a harangok megszólaltatásához szükséges elektromágneses húzó berendezés.

Ezt követően érkezünk fel az ötödik leglátványosabb szintre a harangterembe.

Templomuk négy szép G mol akkordban szóló haranggal rendelkezik.

A legnagyobb 567 kg-os Görög Joakim emlékharangot, valamint két kisebb, egy 166 és egy 77 kg-os harangot 1929-ben a nagyszebeni Kaunitz szebeni harangöntödében készítették. A déli közel 350 kg-os harangunk 1872-ben Brassóban Andraschofski Efraim műhelyében készült.

A harangterem mind a négy oldaláról kiváló szép kép nyílik a városunkra, illetve környék településeire. A környék épített és földrajzi pontok ismeretét elősegítő külön információs tába áll a látogatók rendelkezésére.

Mindazok, akik város és környék panorámáját meg szeretnék örökíteni, azok számára a toronyablakon lévő kis kerek retesz lenyitásával van lehetőségünk ezt megtenni.

Minden egyes szinten a biztonságos fel és a le járást illetőleg külön figyelmeztető jelzéseket is találunk.