Másodszor ünnepelték a hurutot

A háromnapos Örmény Művészeti Fesztivál keretében konferenciákra, kiállításokra, koncertekre, ünnepi szentmisére is sor került az elmúlt hétvégén. Ezúttal is nagy hangsúlyt kaptak az örmény hagyományok és gasztronómia, a rendezvénysorozat zárásaként vasárnap délután másodszor rendezték meg a számos érdeklődőt vonzó hurutfesztivált.

Hagyományosan Kisboldogasszony napja, a gyergyószentmiklósi örmény templom védőszentjének ünnepe köré szervezték az Örmény Művészeti Fesztivált, mely évről évre sok távolabbról érkező vendéget is vonz, ugyanakkor a helyiek számára is hagyományőrző jelleggel bír. A három nap idején ezúttal is sok érdekfeszítő programmal várták az érdeklődőket.
„Nagyon szép volt a harmadik Örmény Művészeti Fesztivál, amelyen tiszteletét tette az örmény nagykövet, a gambiai nagykövet, a magyar nagykövetet képviselte Zsigmond Barna Pál. Színvonalas volt, sok szép rendezvénnyel, gyönyörű koncertekkel" - nyilatkozta Kulcsár László szervező a rendezvénysorozat végén.
Az örmények összetartását jelzi az is, hogy vannak, akiknek természetes, hogy részt vesznek a találkozókon, fesztiválokon legyen az bárhol az országban. „Minden örmény találkozón ott vagyunk, Csíkszépvízen, Erzsébetvároson, Szamosújváron, Gyergyószentmiklóson" - hangsúlyozta a tordai Bogdánfi Álmos István.
A rendezvénysorozat keretében második alkalommal szervezték meg a Hurutfesztivált vasárnap délután, melyet idén is nagy érdeklődés övezett, nem csak a vendégek, az örmény származásúak, hanem sok helyi is ellátogatott a rendezvényre, hogy megkóstolhassa a híres ángádzsábur levest.
Ezúttal bográcsban főtt az ízletes ángádzsábur leves, és bár mindegyikbe hurut került, és a hozzávalók hasonlóak voltak, a szamosújvári, csíkszeredai, marosvásárhelyi, tordai és gyergyószentmiklósi versenyzők sajátossá tették az ételt, így érdemes volt mindegyiket megkóstolni. Az örmény családokban ma is elképzelhetetlen az ünnep ángádzsábur leves nélkül. „Mióta megszülettünk, és kezdtünk főzni azóta készítjük, hiszen az örményeknél ez szokás, karácsonykor, húsvétkor, minden nagy ünnep alkalmával ilyen leves kerül az asztalra. A tésztához házi tojás, jó liszt, finom marhahús, jó fűszerezés szükséges, és jó szájíz, mert ha nincs, akkor csinálhatunk bármit. A tésztát ki kell gyűrni, nyújtani, kockára vágni, beletenni egy-egy csipet húst, majd fülecskéket csinálunk, amit nagyon finom marhahúsból készült húslevesben kifőzünk. A hurut hat hétig készül, erjesztett tejjel, nagyon sok összevágott vagy darált petrezselyem-és zellerzölddel. Ezt addig kell főzni, amíg megkeményedik, és akkor kis kúpokat kell készíteni. A hurut méregzöld, savanykás, teljesen natúr, nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot, színezőt -árulta el a titkokat Zárug Mária, aki a csíkszeredai Szentháromság Alapítvány képviseletében beszélgetésünk alatt is folyamatosan kavargatta az ételt.
Az ángádzsábur tészta elkészítése nem egyszerű, általában több generáció háziasszonyai vagy a család nőtagjai közösen bügyürgetik. Íze azonban egyedi, és csak utánozni lehet azzal, amit az üzletben vásárolhatunk, ha a mai rohanó világban nincs lehetőségünk a tésztát saját kezűleg elkészíteni.
Bogdánfí Álmos István családja az egyetlen Tordán, akik rendszeresen, havonta készítenek ángádzsábur levest. Nagynénje maga főzi a hurutot a család számára. Gyergyószentmiklóson többen is készítik a sajátos örmény fűszert, a hurutot, amely megadja az igazi ízét a levesnek. „Én közel hat éve készítem a hurutot, azelőtt édesanyám is ezzel foglalkozott. Hathetes érlelt tejhez adjuk a petrezselyemzöldet, és folytonos kavargatás mellett 7-8 órát főzzük. Ezután vászonzacskóba töltjük, így lecsöpög a leve, és amikor szilárd keménységű lesz, akkor formáljuk. Lehet szárított formában tartósítani, azt le kell reszelni, amikor az ételt készítjük, de nyersen is lefagyaszthatjuk. A szárítottat lehet szállítani, mert nem igényli a hideget, a hűtőszekrényt. A hurut korlátlan ideig eláll, itt épp az örmény nagykövet mondta, hogy ötéves hurutja is volt, ami még mindig finom és ehető" - mesélte Mezei Anna gyergyószentmiklósi hurutkészítő.
A huruttól lesz savanykás a leves, így mindenki maga dönti el, mennyire ízesíti az ételt, van, aki kevesebbet, más többet rak bele, amikor már kifőtt az ángádzsábor tészta. „Attól függ, hogy mekkora adagot csinálunk. Egy négytagú családnak 3-4 hurutot is beleteszünk, nem spórolunk vele, mert az adja a finom ízt" - mondja Zárug Mária. „Két és fél liter leveshez egy szükséges, de ez attól függ, hogy ki mennyire szereti a savanyú ízvilágot" - árulja el Mezei Anna. A hurutkészítő minden héten főzi a hurutot, és szombatonként a gyergyószentmiklósi zöldségpiacon árusítja.
A hurutfesztiválon mindenki megkóstolhatta az örmények jellegzetes ünnepi levesét, de volt bográcsban készült tokány, valamint finom örmény sütemény is. Ezzel a rendezvénnyel zárult a háromnapos rendezvénysorozat.
„Ha a Jóisten erőt és egészséget ad, és megtartja ezt a szervezőcsapatot, akkor jövőben is lesz Örmény Művészeti Fesztivál" - hangsúlyozta érdeklődésünkre Kulcsár László szervező.

Barabás Orsolya, Új Kelet, 2013. szeptember 12.

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME