Hírek

Létrejött az erdélyi örmény egyházközségek gyûjtõlevéltára

Nyomtatás
Kategória: Régi hírek
Megjelent: 2011. február 25. péntek
Újabb eredményes évet tudhat maga mögött a Gyulafehérvári Fõegyházmegyei Levéltár. 2010 augusztusában létrejött a hetedik levéltári gyûjtõközpont, amely ezúttal nem a római, hanem az erdélyi örmény katolikusok iratait foglalja magába. Az intézmény Ft. Msgr. Szakács Endre szamosújvári örmény katolikus vikárius kezdeményezésére alakult.

A szamosújvári örmény katolikus plébánia megelõlegezte a raktárhelyiség kialakításának költségeit a plébánialakással összeépített ingatlanban, amelyet 2010 szeptemberében újítottak fel. Ebben az épületben található és kutatható jelenleg a szamosújvári-, az erzsébetvárosi és a szépvízi örmény katolikus plébániák levéltári anyaga, valamint ugyanezen települések nem egyházi intézményeinek irattöredéke (szamosújvári örmény kompánia és magisztrátus, Örmény Múzeum Egyesület stb. iratai). A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia levéltári anyagát – helyben lakó papjának és magasabb lélekszámának köszönhetõen – a helyszínen õrzik, de szervezetileg ez is a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyûjtõlevéltár illetékességébe tartozik. A levéltárhelyiség kialakításához a Szülõföld Alaptól 2010 decemberében nyertek támogatást. A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyûjtõlevéltár a már mûködõ gyûjtõközpontok közül kiemelkedõ jelentõséggel bír, mivel nem csupán az örmény egyházközségek mindennapjait dokumentálja, hanem egy olyan nemzeti kisebbségét is, mely a 17. század második felétõl fejedelmi jóváhagyással is jelen van Erdélyben – mondta el Bernád Rita fõegyházmegyei levéltáros.
A 19. század közepén végbement nyelvcsere következtében az örmény plébániákon is áttértek a magyar nyelv használatára, az örmény csupán a liturgia nyelveként él tovább. 1920 után az erdélyi örményeknek a legnagyobb része Magyarországra települt át, így a négy város örmény jellege megszûnt. Az általuk alapított vagy fejlesztett városokban a kisebbségbe került lakosok számára kizárólag az egyházközségek jelentették a nemzeti értékek továbbélésének színterét. A napjainkra számbelileg megfogyatkozott örmény katolikus egyházközségek azonban nem tudják kellõképpen biztosítani a plébániai archívumok õrzését és biztonságos hozzáférhetõségét, értékes levéltáraink idõtállóságának növelésére fokozottabban figyelnünk kell, ezért került sor a Fõegyházmegyei Levéltár szervezésével 2010 augusztusában begyûjtésükre, majd október folyamán rendezésükre. A közel 40 folyóméternyi mennyiségû, három évszázadot átölelõ iratanyag között találunk eredeti 18. századi anyakönyveket, plébániai, házassági, iskolai, alapítványi és gazdasági iratokat, nagyszámú társulati és egyesületi iratanyagot, valamint szép számban személyi hagyatékokat is.
Az egyházi és nemzeti kisebbségi szempontból is kiemelkedõ jelentõségû gyûjtõlevéltár létrejöttének részleteirõl Bernád Rita fõegyházmegyei levéltárossal olvashatnak interjút a Keresztény Szó következõ számában.

Pénzes Lóránd

Vasárnap, 2011, 3. szám.



Napi evangélium RSS

evangelium.katolikus.hu
  • Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne...

   

Copyright © 2016 Gyergyói Örmények.

Joomla 1.7 templates free by Joomla Template Maker