Örményországtól Erdélyig

Közös gyökerek, élő kapcsolatok és új lehetőségek

Beszámoló a XVI. Örmény Művészeti Fesztivál és az örményországi delegáció erdélyi látogatásának eseményeiről

Gyergyószentmiklós, 2026. szeptember 3–7.

2026 szeptemberének első napjaiban különleges találkozásoknak adott otthont Gyergyószentmiklós és Erdély több települése. Az Örmény Köztársaságból érkezett delegáció a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület meghívására látogatott Romániába, hogy részt vegyen a XVI. Örmény Művészeti Fesztiválon és a IV. Román–Örmény Üzleti Fórumon.

Az ötnapos program messze túlmutatott egy hagyományos kulturális rendezvény keretein. A találkozások során az örmény és az erdélyi örökség, a történelem, a vallás, a művészet, a gasztronómia, a turizmus és a gazdasági együttműködés egyaránt fontos szerepet kapott. A látogatás célja az volt, hogy a közös történelmi gyökerekre építve új kapcsolatokat és hosszú távú együttműködési lehetőségeket teremtsen Örményország és Románia, különösen Erdély között.

A delegáció

Az Örményországból érkezett küldöttség összetétele jól tükrözte a látogatás sokoldalú célkitűzéseit. A delegációban diplomáciai, nemzetközi üzleti, turisztikai, vállalkozásfejlesztési, élelmiszeripari, képzőművészeti, nyomdaipari, valamint civil és kulturális területek képviselői egyaránt helyet kaptak.

A delegáció tagjai:

  • Tigran Galstyan – az Örmény Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Romániában;
  • Anahit Simonyan – az International Business Relations társelnöke, valamint az Armenia–Hungary Szövetség elnöke;
  • Marine Kpryan – az Armenia Travel alapítója és elnöke;
  • Gevorg Simonyan – az ARARA fejlesztési osztályának vezetője;
  • Hambardzum Hambardzumyan – szobrászművész;
  • Armen Martirosyan – az Antares Printing House elnöke, a Kis- és Középvállalkozások és Kézművesek Szövetségének alelnöke;
  • Anna Navasardyan – a My Step Foundation képviselője;
  • Sedrak Mamoulyan – a Development and Preservation of Armenian Culinary Traditions civil szervezet képviselője, örmény mesterszakács;
  • Samvel Azatyan – a Prestige Food alapítója, élelmiszer-nagykereskedő;
  • Karen Sargsyan – az Euro-Atlantic Integration Platform civil szervezet elnöke.

A delegáció sokszínűsége lehetőséget teremtett arra, hogy a találkozások ne kizárólag a kulturális örökség bemutatására korlátozódjanak, hanem a turizmus, a gasztronómia, az élelmiszeripar, a vállalkozások és a civil kapcsolatok területén is új együttműködési irányok kerüljenek előtérbe.

Erdélyi történelmi és kulturális örökség nyomában

A látogatás első napja Erdély történelmi és kulturális értékeinek megismerésével telt. A delegáció programjában szerepelt a találkozás Vakár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével, valamint a Bánffy-kastély meglátogatása is.

A küldöttség ezt követően Szamosújvárra, az erdélyi örménység történetének egyik legfontosabb városába látogatott. Armenopolis történelmi öröksége különleges betekintést nyújtott abba a közösségi és gazdasági fejlődésbe, amelyet az örmények Erdélyben évszázadokon keresztül meghatároztak.

A nap Marosvásárhelyen folytatódott, ahol a városházán a helyi képviselő-testület tagjai és Puskás Attila fogadták a küldöttséget. A megbeszélés egyik fontos témája a város által megvásárolt, Hambardzum Hambardzumyan örmény szobrászművész által készített khacskar elhelyezése volt. A tervek szerint ez lesz Erdély második ilyen örmény kőkeresztje, amely maradandó jelképeként szolgálhat az örmény jelenlétnek és a két közösség közötti kapcsolatoknak.

A IV. Román–Örmény Üzleti Fórum

A szeptember 4-i nap központi eseménye a IV. Román–Örmény Üzleti Fórum volt, amelynek címe: Opportunities for Economic and Commercial Cooperation between Romania and Armenia – Gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségek Románia és Örményország között.

A fórum célja olyan találkozási és párbeszédplatform létrehozása volt, amelyen a két ország vállalkozói, gazdasági szereplői és döntéshozói közvetlenül is megismerhetik egymás lehetőségeit, igényeit és együttműködési elképzeléseit.

A rendezvényen romániai részről részt vett többek között Hajdú Gábor parlamenti képviselő, Bende Sándor, a román parlament Ipari és Szolgáltatási Bizottságának elnöke, Kántor Boglárka parlamenti képviselő, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, valamint Szigeti Sarolta, a Visit Harghita képviselője, a 2027-es Európai Gasztronómiai Régió kezdeményezés koordinátora.

A szakmai előadásokat és bemutatkozásokat kétoldalú üzleti megbeszélések követték. A résztvevők a romániai, örményországi, európai uniós és az Eurázsiai Gazdasági Unió piacai közötti kapcsolódási lehetőségeket tekintették át, különös figyelemmel a kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló együttműködésre.

A délutáni program a Gyergyószentmiklósi Közösségi Házban folytatódott, ahol két tematikus kiállítás nyílt meg. A nap ünnepélyes fesztiválmegnyitóval folytatódott az örmény katolikus templomban, majd a résztvevők megkoszorúzták a templom előtti khacskart.

Az eseménysorozat esti üzleti vacsorával zárult, amely további lehetőséget biztosított a személyes kapcsolatok elmélyítésére.

A Szent Anna-kápolna és az örmény kereskedők emlékezete

Szeptember 5-én kora reggel különleges helyszínen, a Szent Anna-kápolnánál kezdődött a program. A történelmi hagyomány szerint ezen a helyen az Erdélybe érkező örmény kereskedőknek negyvennapos karantént kellett eltölteniük, mielőtt beléphettek volna a fejedelemség területére.

A reggeli kiránduláson és az azt követő közös reggelin Hargita megye több településének polgármesterei is részt vettek. A találkozó alkalmat adott arra, hogy a vendégek megismerjék a térség történelmi emlékeit, természeti értékeit és közösségeit. A helyszínen emléktábla leleplezésére is sor került, amely az örmény kereskedők történelmi jelenlétének állít emléket.

A modern Erdély – ipari és befektetési lehetőségek

A történelmi emlékhely után a delegáció a térség jelenkori gazdasági életébe is betekintést nyerhetett. Remetén ipari és befektetési látogatás keretében több korszerű feldolgozóüzemet kerestek fel: egy csecsemőtápszergyárat, egy fagyasztva szárító üzemet, valamint egy hasábburgonya-feldolgozó gyárat.

A látogatás célja az volt, hogy az örményországi vendégek ne csak Erdély kulturális és történelmi örökségét ismerjék meg, hanem a térség ipari fejlődéséről, feldolgozóipari kapacitásairól és befektetési lehetőségeiről is képet kapjanak.

Hurut Fesztivál – az örmény gasztronómia élő hagyománya

A nap egyik legjellegzetesebb eseménye a Gyergyószentmiklósi Örmény Közösségben megrendezett Hurut Fesztivál volt. A rendezvény középpontjában az erdélyi örmény konyha egyik jellegzetes alapanyaga, a hurut, valamint az abból készülő hagyományos leves állt.

A helyi szakácsok által készített ételek bemutatták, hogy az örmény gasztronómiai hagyományok miként élnek tovább Erdélyben, és hogyan válhatnak a térség turisztikai és kulturális értékeinek részévé. A rendezvény egyúttal betekintést nyújtott a 2027-es Európai Gasztronómiai Régió programjához kapcsolódó elképzelésekbe is.

A gasztronómiai bemutató egyik fénypontja Sedrak Mamoulyan örmény mesterszakács volt, aki a hagyományos örmény konyha egyik jellegzetes ételét, a harisát készítette el. A vendégek érdeklődése és a fogás sikere minden várakozást felülmúlt: az üst hamar kiürült, egyetlen adag sem maradt benne.

A délután folyamán a küldöttség a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánián találkozott a térség polgármestereivel és az erdélyi örmény közösség képviselőivel. A beszélgetések középpontjában a közösségi kapcsolatok, a kulturális örökség megőrzése és a jövőbeni együttműködés lehetőségei álltak.

Hit, hagyomány és közösség

Szeptember 6-án a program a gyergyószentmiklósi Kisboldogasszony örmény katolikus templomban folytatódott. A vendégek vezetett látogatás keretében ismerkedhettek meg a templom történetével, építészeti és művészeti értékeivel, valamint az erdélyi örmény katolikus közösség vallási hagyományaival.

A nap legfontosabb eseménye a templom búcsús szentmiséje volt, amelyen az erdélyi örmény katolikus közösség tagjai és a vendégek együtt vettek részt. A szentmisét Szakács Endre atya mutatta be, a szentbeszédet Jánosi Imre atya mondta. Az ünnepi alkalmon jelen volt a Vörös Köpönyegesek Rendje is.

A vallási esemény különleges lehetőséget teremtett arra, hogy az örményországi vendégek személyesen is megtapasztalják az erdélyi örmény katolikus közösség hitéletét, hagyományait és összetartozását.

A délutáni program Borszéken folytatódott, ahol a vendégek megismerkedhettek a település turisztikai értékeivel és a korszerű Fontana Spa wellnessközponttal. A látogatás célja az volt, hogy az örményországi vendégek ne csupán Erdély kulturális és történelmi örökségébe nyerjenek betekintést, hanem megismerjék Hargita megye kiemelkedő turisztikai célpontjait is. Fontosnak tartottuk bemutatni azokat a vendégfogadásra alkalmas, magas színvonalú turisztikai létesítményeket, amelyek a jövőben vonzó úti célként szolgálhatnak az Örményországból érkező turisták számára.

Bukarest – intézményi és diplomáciai találkozások

A delegáció szeptember 7-én Bukarestbe utazott, ahol a program keretében a román parlament épületét is meglátogatta. A fővárosi program részeként találkozóra került sor Bende Sándor parlamenti képviselővel, valamint a tervek szerint Hajdú Gábor parlamenti képviselővel is.

A küldöttség felkereste a Cotroceni-palotát, majd a főváros környékének egyik legismertebb történelmi épületét, a Peleș-kastélyt is. A bukaresti program méltó lezárása volt annak az ötnapos látogatásnak, amely Erdély történelmi és kulturális örökségétől a romániai intézményi és gazdasági kapcsolatokig számos területet érintett.

A közös örökségtől a közös jövőig

Az örmény delegáció erdélyi látogatása ismét megmutatta, hogy a közös történelmi gyökerek nem csupán a múlt emlékei, hanem a jelen kapcsolatainak és a jövő együttműködéseinek is fontos alapjai lehetnek.

Az események során a vendégek megismerhették az erdélyi örménység történetét, vallási és kulturális hagyományait, gazdasági és közösségi szerepét, valamint a térség mai fejlődési lehetőségeit. A találkozások egyúttal alkalmat teremtettek arra, hogy az örményországi és romániai résztvevők személyes kapcsolatokat építsenek, és új együttműködési területeket fedezzenek fel.

A Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület számára különösen fontos, hogy az örmény kulturális örökség ápolása ne csupán a múlt megőrzését jelentse, hanem élő kapcsolatokat teremtsen Örményország, Erdély és a helyi közösségek között. A fesztivál és az üzleti fórum közös üzenete is ez volt: a kultúra, a közösség és a gazdasági együttműködés egymást erősítve teremthet új lehetőségeket.

Az örmény örökség összeköt. A közös történelem alapot ad, a személyes találkozások bizalmat építenek, az együttműködés pedig új távlatokat nyithat.

Gyergyószentmiklós ismét bizonyította, hogy történelmi öröksége és élő közösségi kapcsolatai révén fontos hídszerepet tölthet be Örményország és Erdély között.

Kulcsár László

Related Articles

Copyright © Free Joomla! 4 templates / Design by Galusso Themes