Egy nemzet gyásznapja
A felcímben szereplõ kérdést Adolf Hitler tette fel, ezzel próbálván meggyõzni társait, hogy a népirtás végrehajtható, hisz az emberek hamar felejtenek. Az elsõ világháború holokausztjára,
az örmény népirtásra emlékeztek szerdán Gyergyószentmiklóson.
Örményország hivatalos gyásznapja április 24-e. Gyergyószentmiklóson mintegy háromszáz családról mondható el, hogy örmény származású, illetve az örmény katolikus felekezethez tartozik. Ennek ellenére itt nincs hagyománya az emlékezésnek, de nem feledhetõ el ez a dátum, hisz az emberiség történelmének egy olyan sötét periódusa, ami megismétlõdhet – mondta a történész-múzeumigazgató Csergõ Tibor. Az 1915–1922 között zajlott örmény genocídium elõzményeként egy olyan nacionalista szemléletrõl kell beszélni, amely meghatározta a modern Törökország kialakulását. A jelentõs átalakulásokon átment Törökország új rezsimje számára az örménység veszélyt jelentett: ha Nyugat-Örményország függetlenedni akar, a török birodalom darabokra hullt volna. Az örmények erõs kulturális és nemzeti tudattal rendelkezõ nép, s habár nem kívánta a Törökországtól való függetlenedést, az ellen határozottan kiállt, hogy törökké váljon, az iszlám hitet felvegye. A törökök ezért a háború leple alatt 1915-tõl 1922-ig módszeres tömegmészárlást folytattak, aminek több mint 1,5 millió örmény esett áldozatul. Ezen felül kell számolnunk azokkal, akik a kínzatások miatt elhagyták szülõföldjüket. Nincs pontos számadat, de tény, hogy az örmény lakosságnak kevesebb mint egyharmada maradt a Kemal Atatürk vezette Törökországban. Az örmény genocídium elkövetõit senki nem vonta kérdõre, ez elõlegezte meg a második világháború holokausztját, ugyanis 1939-ben Hitler úgy szerzett cinkosokat a zsidók elleni népirtáshoz, hogy feltette a kérdést: „Ki emlékszik már az örmény mészárlásokra?” – magyarázta el a történész. Hozzátette, most sem ismeri el mindenki a örmény genocídiumot.
Balázs Katalin, Hargita Népe, 2011. április 22.