Örmény fõváros lett Gyergyószentmiklós

Örmények nélkül Gyergyószentmiklós semmiképpen nem lenne az, ami örmények nélkül ez a város nem is hasonlítana mostani önmagára. Elég csupán körbetekinteni a fõtér házain, vagy végigsétálni a mai Márton Áron utcán. Az örmények ma is méltán büszkék származásukra, ha közben igazi magyarrá, székellyé is váltak. A kultúrájuk, kötõdéseik azonban ma is élõ – ezt ünnepelték az elmúlt napokban Gyergyószentmiklóson.

Ömény Művészeti Fesztivál: ez volt a három napon át tartó gyergyószentmiklósi eseménysor neve, amelyre idén elõször került sor.  Mûvészeti fesztiválnál azonban sokkal több volt, kultúra, hagyományok, néprajz, történelem, gasztronómia és kikapcsolódás. Ez mind együtt tette fesztivállá a rendezvényeket. A fesztivál lényege bemutatni, hogy milyen kincseink, értékeink vannak. Adjunk teret lelkünkben az örömnek, ismerjük meg mûvészetünket – fogalmazta meg célkitûzéseit Kulcsár László fõszervezõ.

Nos, bebizonyosodott, van, amit megmutatni, van, amire büszkék lehetnek a gyergyószentmiklósi és általában az erdélyi örmények Csíkszépvíztõl Szamosújvárig, vagy Erzsébetvárosig, de a világ számos táján szétszóródva is.

Bõséges, színes programkínálat

Pénteken, az Örmény Közösségi Házban sorra került megnyitó után három kiállítás is feltárult a látogatók elõtt. Kabdebó János fotóit, Martaian Zabel Ermone üvegre festett ikonjait láthatta a nagyérdemû, de a lokálpatriotizmusnak leginkább a gyergyószentmiklósi örmény plébánia tulajdonában lévõ féltve õrzött tárgyak bemutatása kedvezett. A laikusnak is egyértelmuvé vált, nem csak az egykori kereskedõk voltak egendásan gazdagok, hanem a közösség is olyan kincsekre lehet büszke, amelyek értéke mind eszmei, mind anyagi tekintetben felbecsülhetetlen. Ereklyetartók, kelyhek, miseruha az 1720-as évekbol és évszázados könyvritkaságok kerültek a nézõk elé,  jelentõségüket, érdekességeket Puskás Attila tette elérthetõvé. Az „ingóságok” után az ingatlanok is bemutatásra kerültek, az Épített örmény emlékek Erdélyben címû elõadáson Köllõ Miklós, Demján László és Vákár Tibor adott betekintést az örmény nép építészetébe. Köllõ a yergyószentmiklósi településszerkezet sajátosságait ismertette, ideértve természetesen az örmények szerepét a város mai képének kialakulásában. Demján általában az erdélyi örmény építkezésekrõl beszélt, Vákár Tibor pedig az örményszékely együttélés – egymásra
hatás bizonyítékait mutatta be, számos családi emlék felelevenítésén keresztül. Elhangzott, az örmények itt igazi otthonra találtak, amit az is bizonyít, hogy az 1920-as népszámláláskor minden egyes örmény magyarnak vallotta magát. Igen népszerû volt a Nosztalgia  kávéházban szervezett konyak- és Marlenkakóstoló, amelyen megtudhattuk, hogy az örmények hamarabb készítettek konyakot, mint a franciák, s aki megízlelte, érezhette is, hogy legalább olyan jó minõségben.

Szombaton koncertek és filmvetítések voltak mûsoron. Érdemes itt kiemelni Sándor Anna hegedûjátékát, aki egy örmény szerzõ, Aram Hacsaturján egy mûvét adta elõ mély átéléssel és nagy tapsot kiváltva.

Vörös köpünyegesek: igazi gyergyói sajátosság

Va sá rnap a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom Kisboldogasszony-napi templombúcsújára került sor. A Tamás József segédpüspök által celebrált mise után megtartották a hagyományos körmenetet, melynek során a Márton Áron utcán és a fõteret megkerülve haladt többszáz hívõ. Nem hiányozhattak innen a vörös köpenyesek, ami – mint kiderült – igazi gyergyói sajátosságuk az örményeknek is, hiszen sehol máshol, sem Szamosújváron, de még Örményországban nincs hasonlóra példa.

Örmény ízek, jó falatok

Nemcsak kultúrával él az ember – csavarhatnánk ki az ismert mondást –, hanem kenyérrel, azaz táplálékkal is. A három nap során alkalomhoz illõen, örmény ételféleségeket is megismerhettek az érdeklõdõk. Az Ararát konyakot már említettük, de nem maradhat ki a felsorolásból az örmény raguleves marhalábszárból és az ángádzsábor leves sem. Gyomor nem maradhatott éhesen, kíváncsiság, tudnivágyás sem maradt „szellemi táplálék nélkül”. Az összkép így lett teljes, jól sikerült az elsõ Örmény fesztivál. Bízunk benne, ezután rendszeres lesz. Érdemes már most készülni rá.

 Gergely Imre, Gyergyói Hírlap, 2011. szeptember 12.

EÖGYKE füzetek

 

Támogatók

 

 

Látogatók

Oldalainkat 34 vendég és 0 tag böngészi

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME