Örmény hétvége

Szeptember 9-én Gyergyószentmiklóson, az Örmény Közösségi Háznál megnyitóbeszédekkel kezdõdött az elsõ gyergyószentmiklósi örmény mûvészeti fesztivál. A megnyitón számos politikus, köztük Páll Árpád parlamenti képviselõ, Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, Mezei János polgármester mellett, többek között jelen volt Alex Avenesian, a magyarországi örmény önkormányzatok alelnöke, aki délután tanulságos kiállítást nyitott meg a 13 örmény fõvárosról, majd bemutatott két érdekes és szép filmet az örményországi örménységrõl. Jelen volt dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke is.
A rendezvény moderátora Vincze Csilla újságíró volt. A szervezõk bemutatása után az örmény napok megálmodóiról: Máthé Editrõl és Tóthné Kellner Emesérõl is szólt.

A mûvészeti fesztiválról elmondta, hogy a képzõmûvészet mellett, a filmmûvészet, a fotómûvészet, az irodalom és a gasztronómia is helyet kap. A rendezvényt az örmény templom vasárnapi búcsúja koronázta meg.
Kulcsár László, a Gyergyószentmiklósi Örménykatolikus Egyesület elnöke köszöntõjében, többek között, az elõrenézés fontosságát emelte ki, a múlt elfelejtése nélkül, ugyanakkor a székelyek és az örmények közös kincseirõl is beszélt.
Ezt követõen Kabdebó János fotómûvész, Tóthné Kellner Emese, a rendezvény egyik megálmodója, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlevõkkel.
A megnyitó elõtt és után az Örmény Közösségi Ház egyik termében Kapdebó János fotóit, másikban Martaian Zabel Ermone üvegre készült ikonkiállítását csodálhatta meg a nagyérdemû. Egész közelrõl láthattuk a kiállított vörös köpönyegeket is.
A gyergyószentmiklósi örmény közösség birtokában lévõ legkiemelkedõbb tárgyakat, a legrégebbi papi palástot, ereklyéket, kelyheket, illetve olyan régi könyveket, melyekhez hasonló értékeket a Széchényi Könyvtárban õriznek, Örmény kincseink címmel mutatta be dr. Puskás Attila.
Délben már a Robikonyhán, örmény receptek alapján fõzött falatokat fogyaszthattak a sátrak alatt a sajátos ízekre is kíváncsi résztvevõk.     
Épített örmény emlékek Erdélyben témával Demján László, Vákár Tibor és Köllõ Miklós elõadásával folytatódott a nap. Köllõ Miklós Gyergyószentmiklós és az örmény településszerkezetekrõl címmel tartott elõadást. Vákár Tibor a székelyek és az örmények közötti szimbiózisról beszélt, Demján László az erdélyi örményvárosokról szólt.
Délután a Tarisznyás Márton Múzeumban Alex Avanesian 13 örmény fõvárosról szóló kiállítás anyagát mutatta be az örményországi örményekrõl készült két film kíséretében. A kiállítás anyagát két hét múlva Budapesten is láthatják majd. (Alex Avenesian a jelenlevõknek egy-egy értékes és szép könyvet is ajándékozott az örmény egyház történetérõl. Ugyancsak õ hozott ajándékba négy, Örményországot bemutató filmet).
A kiállítás megnyitása után az örmény katolikus templomban koncertezett a gyergyószentmiklósi Örmény Kórus és a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola díjazott diákjai, akiket igazgatójuk, Bodurián János kísért el. A legnagyobb sikert az örmény szerzõ, Aram Hacsaturján: Nocturno címû mûvével aratták a diákok. Végül Ambrus László gyergyócsomafalvi származású, utolsó éves kántorképzõs orgonált.
Az est beálltával nagysikerû örmény konyak- és marlenka-kóstolóra került sor a Nosztalgia Kávéházban. A szervezõk igazán elégedettek lehettek, hisz nemcsak a székeken, padokon, még a lépcsõn is ültek a résztvevõk. Itt is elmondható, mint úgy általában minden programnál, hogy nem kis késéssel sikerült elkezdeniük az igen nagy népszerûségnek örvendõ, dr. Puskás Attila által tartott bemutatót. Ezt tudjuk be kezdeti nehézségeknek, tapasztalanságnak. Jövõre biztos, jobban odafigyelnek majd erre a nem elhanyagolható részletre is a szervezõk.
– Vajon miért lett Örményország az ország, ahol talán a legjobb borokat lehet inni a Kaukázusban és miért tekinthetõ az örmény borpárlat konyaknak? – tette fel a kérdést Puskás Attila. Ha a történészeket megkérdezzük, el tudják mondani, hogy Hérodotosz, Xenofon történészek is megemlítik az örményországi, kaukázusi borokat, és kiemelik ezeknek a kiváló ízét. Mitõl finom az örmény bor, és miért ilyen ízletes az örmény konyak?
Ez elsõsorban a klímának köszönhetõ, de a geológusok szerint, körülbelül harminc talajfajta található ezen a területen, ami szintén nem elhanyagolható, ugyanakkor a párlatot öt fajta szõlõbõl állítják elõ. A konyak keletkezésének a történetét is elmesélte. Illetve azt is megtudtuk, hogy egyetlen konyakra engedélyezték a franciák az egész világon, hogy a konyak megnevezést „viselje”, ez az Ararát, vagyis az örmény borpárlat.
Azt is elárulta az örmény konyakról, hogy kettõs lepárlási módszert alkalmaznak. A többfajta konyak közül az est folyamán hármat emelt ki. A háromcsillagost (ami a legfiatalabb), a tízcsillagost, illetve a húszcsillagost. Ez alkalommal három- és ötcsillagosat kóstolhatott a nagyérdemû.
(Az Ararát konyakgyárról még megtudtuk, hogy a gyár elõtt van egy nagy mérleg, ami az államfõi látogatásokra vár: mielõtt belépne a gyárba egy államfõ, megmérik, és ahány kilós, annyi liter konyakot vihet haza a látogatása után.)
A konyakot nem inni, élvezni kell – mondta. Ugyanúgy, mint a bornak, öt érzékszervünket kell megmozgatnia. A konyakospohárba annyi konyakot kell tölteni, tudtuk meg, hogyha lefektetjük vízszintesen a poharat és gurítjuk az asztalon, nem szabad kifolyjon belõle egy csepp sem. Az eredetiségének, illetve a régiségének ellenõrzését is megtanulhattuk az értékes elõadás alatt. A konyakkóstoló után marlenkával is megkínálták a jelenlevõket.
Szombaton délelõtt Kányádi Sándorral lett volna találkozó, amire sajnos, a nagy költõ egészségi okok miatt nem tudott eljönni. Ennek ellenére igen szép létszámban képviseltette magát az örménység és nemcsak e rendezvényen. Az elõzõleg az Örmény Közösségi Házban meghirdetett író-olvasó találkozó helyszínét így az örménytemplom biztosította.
Szathmáry Magdolna nyugalmazott magyar szakos tanárnõ, a találkozó moderátora bár sajnálta, hogy a költõ nem lehetett jelen a találkozón, de mindent megtett, hogy minél inkább közénk varázsolja õt, az egykori író-olvasó találkozók felelevenítésével is. Szavaiból a költõ iránt érzett mérhetetlen tisztelete és szeretete végig kicsengett.
Három kisiskolás lány õsszel kapcsolatos és Kercsó Attila az Örmény sírkövek címû versének elmondása tette még magasztosabbá az együttlétet.
Itt megemlítendõ, hogy Máthé Edit és Tóthné Kellner Emesének köszönhetõen egy beszélgetés fültanúi is lehettünk, amit Kányádi Sándorral folytattak. A mintegy tizenhét perces beszélgetés alatt a költõ szívesen emlékezett Gyergyóra, de többek között a Tarisznyás Mártonnal való kapcsolatáról is szólt. Végezetül dr. Issekutz Sarolta osztotta meg a költõvel kapcsolatos emlékeit.
Szombaton sem maradt el a filmvetítés a múzeumban, amit az esti szentmise után a Szamosújvári Örmény Kórus fellépése követett. A koncerten nagy sikert aratott örmény dalaival Puskás Eszter, aki a budapesti nemzeti énekkar tagja. Dévitty Zoltán kísérte. A dalokat a jobb megérthetõség érdekében lefordították magyarra, így Vinzce Csilla, a rendezvény moderátora elõbb felolvasta magyarul, majd Puskás Eszter elénekelte örményül. Az örmény dalok után Kutik Rezsõ klasszikusgitár-koncertje következett, amit Tegzes Endre egyházi dalai követtek.
Szombat este ismét a Nosztalgia kávéház adott otthont a mûvészeti fesztiválnak, ahol Kötõ József színháztörténész: Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940-ig címû kötetét mutatták be. A magyar színjátszásban szerepet vállaló örményekrõl beszélt, a régmúlttól, a kolozsvári színházalapító örményektõl, a napjainkig aktív örmény származású színészekig.    
 
Vasárnap az örmény templom búcsúünnepével zárták az elsõ örmény mûvészeti fesztivált, amit a Vörös köpönyegesek vezette ünnepi kikerülés, körmenet zárt. Remélhetõen a kezdeményezésnek lesz még folytatása a jövõben is.
 
Bajna Gyöngyi, Kisújság

EÖGYKE füzetek

 

Támogatók

 

 

Látogatók

Oldalainkat 134 vendég és 0 tag böngészi

© Gyergyói Örmények
ASOCIATIA ARMEANO CATOLICA GHEORGHENI,
IBAN: RO84BTRL02101205M63124XX,
adószám: 25306308

Free Joomla! template by L.THEME