Meghívom őket ministrálni
Nagy csoportképet mutatott büszkén Gál Hunor örmény katolikus plébános. Ministránsaival látható rajta, egy vasárnapi mise után. A lelkipásztor elmondja, nem csak az örmény templomban, a felszegi Munkás Szent József-templomban is sokan ministrálnak. Az okát pedig abban látja, hogy „kicsit foglalkozik velük”.
Tíz ministráns egy vasárnapon. Ruha nem maradt gazda nélkül
Nemrég készíttetett 10–10 új gallért mindenféle színben ministránsainak Gál Hunor. Azt mondja, van, amikor ez is kevésnek bizonyul. Vasárnaponként tumultus van az oltár körül. Téved, aki arra gyanakszik, hogy zsebpénzért gyűlnek a gyerekek, a lelkipásztor elmondja, nincs nála pénzosztás. Van egy csodadoboz, s abban édesség. Jár belőle a ministránsoknak, de azoknak a gyerekeknek is, akik a misén részt vesznek. Nem ez tehát a vonzerő. És talán még nem is az, hogy kirándulásokat szokott szervezni számukra. Legutóbb, miután az orgonarestaurálás módját megnézték, fürödtek is egyet Csíkszeredában.
Tükör a hivatáskérdésnek
Lányok és fiúk egyaránt részt kérnek a szolgálat élményéből, és nem tesz különbséget köztük a plébános. „Az igazi hivatások az oltár mellett érlelődnek. Én azt látom, a lányok hűségesebbek. Rámutat ez a hivatások jelenlegi helyzetére, és arra is, hogy a nőknek igenis helyük kell legyen az egyházban” – fogalmazott Gál Hunor.
A számon tartás ereje
A csapat összefogására ministránskorából hozott egy receptet a plébános. Szülőfalujában, Csíkszépvízen Bara Ferenc volt a lelkipásztor, és Gál Hunor úgy emlékszik, akkoriban járt a legszívesebben szolgálni: „Jó pap mellett mindig öröm ministrálni. Átvettem én is egy szokását: a gyermekeket meghívom ministrálni. Ha nem jönnek egy vasárnap, hittanórán megkérdem, miért maradtak távol. Számon tartom őket” – mondja, és bevallja, saját elképzeléseit társítja ehhez a szerzett tudáshoz. Elve az, hogy „az oltár mellett érezzék jól magukat. Még az sem baj, ha időnként bohóckodnak.” Hamarosan fényképek fogják díszíteni az örmény katolikus templom sekrestyéjének falait. A plébános azt tervezi, a csoportképeket, a gyermekekkel közös eseményekről szóló fotókat, ott helyezi el emlékeztetőül és ösztönzésképpen is.
Balázs Katalin, Gyergyói Hírlap, 2017. február 2.
